A Financial Times pénteken közölt cikkében felidézi, hogy az ORTT MSZP- és Fidesz-delegáltjai nem szavazták meg a Sláger és a Danubius rádiók műsorszolgáltatási engedélyének meghosszabbítását.

A lap szerint az ügy aggályokat vet fel azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon erősödhet a politikai beavatkozás az üzleti szférában, ahogy "a pártok igyekeznek pénzhez jutni a jövő évi általános választások előtt".

Az engedélyeket két olyan új pályázó kapta, amelyeknek Majtényi László szerint jogosultságuk sem lett volna a pályázati részvételre.

Az ORTT leköszönő vezetője a Financial Timesnak azt mondta: a két cégnek olyan üzleti tervei voltak, amelyek esélytelenek a sikerre. Nettó bevételük 50-55 százalékát ajánlották fel licencdíjként, jóllehet egy kereskedelmi rádióállomás a nettó bevétel legfeljebb 20 százalék körüli hányadát tudja befizetni úgy, hogy még nyereséges maradjon - tette hozzá Majtényi László.

A médiatestület távozó vezetője az MSZP és a Fidesz delegáltjairól azt mondta: "ezek olyan emberek, akik egy falusi rádió engedélye ügyében is élethalálharcot vívnak egymással, (ebben az esetben) azonban teljes volt az egyetértés közöttük".

"A szemükbe néztem, és megkérdeztem tőlük: mivel indokolják, hogy a két pályázatot nem zárták ki ... nem válaszoltak. A találkozó után azonnal lemondtam" - idézi Majtényit a Financial Times.

A lap szerint az egyik pályázati győztes, az Advenio egy olyan csoport tagja, amely "Fidesz-barát médiaorgánumokat birtokol". A másik győztesnek, az Econetnek "nincs azonosítható szerkesztési irányvonala". Majtényi László azonban gyanítja, hogy pártfinanszírozási igények is szerepet játszhattak az odaítélési eljárásban - írta a Financial Times.

Kádár Tamás, az Econet vezérigazgatója ugyanakkor azt mondta a lapnak, hogy nem volt politikai alku, és cége még a nettó bevétel 50 százalékát kitevő licencdíj esetén is nyereséges lenne, mivel a vállalati szerkezet alapján az értékesítési bevételek egy külön cégnél jelennek meg.

Csiszár Jenő, az Advenio tulajdonosainak tanácsadója is azt mondta, hogy nincs politikai egyezség. Hozzátette: rádiójuk programjának 95 százaléka zene lesz, és a tulajdonosok "a profitban érdekeltek".

Alkut ajánlottak?

A Financial Times írása szerint ugyanakkor a két másik, külföldi tulajdonú rádióállomás arról számolt be, hogy a pályázati eljárás kezdete előtt "olyanok keresték meg őket, akik a két párt képviselőinek mondták magukat", és felajánlották: meghosszabbítják engedélyeiket, ha a pártok megkapják a cégek tőkéjének 50 százalékát.

A Sláger Rádiót birtokló amerikai Emmis Communications érdekeltségének alelnöke, Barbara Brill azt mondta a Financial Timesnak: megkereste őket egy politikai párt, és "egyértelműnek tűnő módon alkut ajánlottak annak fejében, hogy a párt támogasson (bennünket) a pályázaton".

A lap szerint mindkét párt cáfolja, hogy finanszírozásuk tényező lett volna a pályázati eljárásban, és azt is, hogy bármiféle ilyen alkut felajánlottak volna.

Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője rosszindulatúnak nevezi ezeket az állításokat, a szocialisták pedig azt mondják: delegáltjaik önállóan cselekedtek - áll a Financial Times cikkében.

A The Economist című vezető brit gazdasági-politikai hetilap pénteken megjelent legújabb számában azt írta: Budapesten dolgozó amerikai diplomaták, akik lobbiztak az Emmis Communications tulajdonában lévő Sláger Rádióért, most "forrnak a dühtől".

A folyóirat idézi a Danubiust tulajdonló, bécsi székhelyű Accession Mezzanine Capital befektetési alapot, amely szerint "Magyarországnak jobban kellene bánnia a külföldiekkel, tekintettel arra, hogy az IMF (a Nemzetközi Valutaalap) életmentő segítségének köszönhetően maradt talpon".