Halloween ünnepe a mindenszenteket megelőző naphoz kapcsolódik. Az Egyesült Államokból indult, elnevezése, az angol "All Hallows Eve" kifejezésben szereplő szavak összevonásából, lerövidítéséből származik, ami annyit tesz: mindenszentek előestéje, a kóbor lelkek, a kelták halotti istenének éjszakája. Mai formája a kelta Samhain fesztivál, a római Pomona-nap és a keresztény mindenszentek ünnepének hagyományainak keveredéséből alakult ki.

A keltáknál az újév első napja november elsejére esett; ekkor, a betakarítás végeztével zárult le a Nap uralkodásának ideje, és köszöntött be az év sötétebb fele. A kelták úgy hitték, az előző esztendőben elhunytak lelkei Samhain éjszakáján vándorolnak a holtak birodalmába, és összezavarhatják az élők életét. Az emberek ezért máglyákon áldozatot mutattak be a szellemeknek. Ezen az éjjelen állatfejekből, -bőrökből készült maszkot, álruhát is öltöttek, hogy az ártó lelkek ne ismerjenek rájuk.

Miután a rómaiak az I. században elfoglalták Angliát, a helyiek lassacskán sajátjukba olvasztották hagyományaikat. Így történt ez a Pomona-nappal is, a gyümölcsök és kertek istennőjének ünnepével, amely a Samhain-szokásokkal keveredett össze.

A kereszténység megjelenésével a hittérítők, ahelyett, hogy betiltották volna a pogány ünnepeket, inkább azokhoz igazították az egyházi szokásokat. Így kapcsolódott össze a három hagyomány, és alakult ki - előestéjével, Halloweennel - mindenszentek ünnepe és a halottak napja.

A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápa vezette be, aki 609-ben megkapta a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont, és május 13-án felszentelte Mária és az Összes Vértanúk tiszteletére. A napot III. Gergely pápa (731-741) a "Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek" emléknapjává tette és október 31-re helyezte át az ünnepet, végül IX. Gergely pápa (827-844) döntötte el, hogy november 1-je legyen a napja, és egyetemes ünneppé is nyilvánította.

Miért pont töklámpás?

A töklámpás kifaragásának szokása Észak-Amerikában alakult ki, és csak az 1860-as évek végén kapcsolódott össze a Halloween ünnepével. A tök kivájásának hagyománya viszont sokkal korábbra nyúlik vissza, és a betakarítási időszak végével volt összefüggésben. Az aratás vége és az ünnepnap igen közel esik egymáshoz, ez lehet tehát az oka, hogy a két tradíció egymásba mosódott.

Azt pedig, hogy miért hívják Jack lámpásának (Jack O'Lantern) a kivájt tökbe tett gyertyát, egy részeges ír kovácsról szóló legenda írja le. Eszerint a léha életéről és tréfás jelleméről híres kovács egyszer az ördögöt is megviccelte, aki megígérte neki, hogy halála után nem viszi le lelkét a pokolba. Jack azonban halála után a mennybe sem kerülhetett, éppen az egyezség miatt. A mennyből és a pokolból kirekesztett Jack az ördögtől egy széndarabot kapott ajándékba, hogy a sötétségben megrekedt szelleme láthassa az utat. Jack a széndarabot vajrépába tette és ezzel bolyong számkivetettként.