A katonának jelentkezők először a budapesti Petőfi laktanyában, az egészségügyi alkalmassági vizsgálaton találkoznak pszichológussal, aki elbeszélget velük, majd kitöltenek néhány tesztet és kérdőívet. A pszichológus ezután dönt arról, hogy a jelentkező alkalmas-e a katonának. A kamaszkora óta közismerten cigánygyűlölő, időként szkinhed bandájával romákat megverő Cs. István annak bizonyult, hiszen csak így lehetett a debreceni Bocskai István Lövészdandár szerződéses katonája.

Ezt követően az alapkiképzés során, majd bizonyos időközönként szolgálat közben is átesnek egy-egy felmérésen a katonák. Leggyakrabban azokat vizsgálják meg, akik külszolgálatot teljesítenek. Cs. István is közéjük tartozott: sajtóhírek szerint legalább két ciklusban szolgált a koszovói magyar KFOR-misszióban és csak tavaly szerelt le a honvédségtől. Ezek szerint ő is átment egy alapos ellenőrzésen, és részt vett egy harminc órás pszichológiai tréningen, mielőtt kiutazott Koszovóba, ahol a távirati iroda értesülése szerint tisztesként szolgált az egyik gépesített lövészzászlóalj gépkocsivezetőjeként.

A honvédség szakemberei a külhoni szolgálatból hazatérőket sem hagyják magukra - mondta korábban, nem az üggyel összefüggésben - a Honvédelem című szaklapnak Tarnóczi Richárd ezredes, a Magyar Honvédség főpszichológusa, aki maga is dolgozott az afganisztáni misszióban. Ez azt jelenti, hogy Cs. Istvánnak is részt kellett vennie egy háromlépcsős, úgynevezett reintegrációs folyamatban, hogy zökkenőmentesen visszailleszkedjen a itthoni, békés környezetbe.

Ez a lelki utógondozás fél évig tart. Az első romák elleni támadás 2008 július 21-én történt Tarnabodon; Cs. István tavaly márciusban szerelt le a honvédségtől. Tehát nem kizárt, hogy még kapcsolatban volt a honvédség pszichológusaival, amikor már szervezte a gyilkosságokat, és Csontrabló néven a haon.hu, illetve a sportmotor.hu oldalakon a cigányok kiirtására buzdított.

Hangsúlyozandó azonban, hogy mindebből hivatalosan csak azt erősítették meg, hogy Cs. István katona volt, és csak gyanúsított az ügyben, akit megillet az ártatlanság vélelme, és aki tagadja a gyilkosságok elkövetését.