Retkes Attilát választották meg az SZDSZ elnökévé a liberális párt rendkívüli tisztújító küldöttgyűlésén. A politikus megválasztása után az SZDSZ teljes szervezeti megújítását ígérte és arra kérte Kóka Jánost, hogy mielőbb mondjon le az SZDSZ frakcióvezetői posztjáról, de ezt a nem sokkal később a Távirati Irodának nyilatkozó politikus elutasította. Retkes Attila arról is beszélt, hogy létrehoznak 7 szakpolitikai kabinetet, amelyeket hiteles, nem lejáratott politikusok irányítanak majd. Retkes Attila mellett Badacsonyi Szabolcs és Weinek Leonárd indult az SZDSZ elnöki posztjáért, amelyről a június 7-i európai parlamenti választás után mondott le Fodor Gábor. - Weinek Leonárd a tisztújítás után közölte: kilép a pártból, mert szerinte egyértelművé vált, hogy az SZDSZ-en belül sem szervezeti, sem politikai szempontból nincs esély a megújulásra. A küldöttgyűlésen megválasztották az ügyvivőket is; a 12 tagú testületben egyetlen korábbi tisztségviselő sem kapott helyet.

Nem indul jövőre a főpolgármesteri tisztségért a szabad demokrata Demszky Gábor. A politikus az SZDSZ tisztújító küldöttgyűlésén, amelyen Retkes Attilát választották a párt elnökévé, azt mondta: minden olyan szabad demokrata politikusnak félre kell állnia, aki eddig meghatározta a liberálisok országos politikáját. Hozzátette: sajnálja, hogy Kóka János a hozzá intézett kérés ellenére nem mondott le frakcióvezetői tisztségéről.

Azonnali távozásra szólította fel a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatóját a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége. A Magosz szövetségi igazgatója azt mondta: Tátrai Miklóst az állami cég gazdálkodása ügyében indult nyomozás és a számvevőszék vizsgálata után készített ellenőrző bizottsági jelentés miatt már korábban el kellett volna távolítani posztjáról. Budai Gyula hozzátette: erre a vagyontörvény és a végrehajtására vonatkozó kormányrendelet lehetőséget nyújt Oszkó Péter pénzügyminiszternek, de eddig mégsem történt semmi. Csütörtökön az INDEX azt írta: megszületett a politikai döntés a vagyonkezelő vezérigazgatójának felmentéséről, de azt egyelőre nem tudni, hogy Oszkó Péter mikor és milyen hatállyal hozza meg döntését.

A holokauszt áldozataira emlékeztek Szekszárdon; az egykori zsinagóga épületében Schönberger András pécsi főrabbi arra hívta fel a figyelmet, ma egyre többen tagadják, hogy egyáltalán megtörtént a népirtás. Hangsúlyozta: nemcsak azok áldozatok, akik elpusztultak, hanem a túlélők is, akik életük végéig hordozták az átélt szenvedést. 1944 júliusának második hetében a városból és környékéről 600 zsidót hurcoltak el a bonyhádi, majd a pécsi gettóba, ahonnan Auschwitzba deportálták őket.

Lemondott a Nabucco-gázvezetékkel összefüggő követeléséről Törökország. Ankara egy nappal a beruházásra lehetőséget adó kormányközi megállapodás aláírása előtt jelezte: nem tart igényt a vezetéken szállított gáz 15 százalékára. Törökország cserébe biztosítékot kapott az Európai Bizottságtól arra, hogy részesül a projekt bevételeiből, miután a 3300 kilométeres vezetékből 2000 kilométer török területen halad majd. A kormányközi egyezséget hétfőn írják alá a beruházásban érintett országok vezetői a török fővárosban. A Nabucco magántőkéből, állami hozzájárulás nélkül valósul meg. A projekt költsége 7,9 milliárd euró.

Romániában felhőszakadások, szélviharok és jégesők okoztak károkat a hétvégén az ország jelentős részén. Számos települést már elöntött a víz, és az előrejelzések szerint további áradásokra is számítani lehet. A rendkívüli helyzetekkel foglalkozó felügyelőség jelentése szerint jelenleg Konstanca megyében a legsúlyosabb helyzet, ahol már több mint 380 gazdaság került víz alá. Bukarest belső részén is több utcát és főútvonalat lepett el az ár.

A korábban ismertetett adatokhoz képest mintegy 600-zal több, 1680 sérültje volt a múlt heti zavargásoknak az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület székhelyén. A tartomány kormányzatának vezetője azt mondta: 939 ember került kórházba, közülük 216-nak súlyos, 74-nek válságos az állapota. Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök felszólította a kínai vezetést, hogy vessen véget a török ajkú, muzulmán ujgurok elnyomásának.

Hondurasban feloldották a június 28-án bevezetett kijárási tilalmat. A rendelet Manuel Zelaya elnök eltávolítása óta volt érvényben. Az ügyvezető kormány most azzal az indokkal szüntette meg az intézkedést, hogy már helyreállt a nyugalom az országban. Ennek ellenére a legújabb jelentések szerint az igazságügyi épületet és az új, Robert Micheletti elnököt támogató egyik televízió székházát is gránátokkal dobálták meg.