Közölte, hogy a belső viták, a működési zavarok mindenki számára világossá tehették, ha ott akarnak maradni a magyar politikai palettán, akkor nem folytathatják úgy, mint eddig.

Kijelentette, hogy az SZDSZ az elmúlt húsz év meghatározó parlamenti pártja volt, de ma már nem az. Véleménye szerint mára a párt egymással harcoló csoportokból és kiábrándult szavazókból áll. Hozzátette a csalódott szavazók a legutóbbi európai parlamenti (EP) választáson meg is büntették őket.

Kijelentette, hogy az új SZDSZ-hez új csapat kell, amely akkor lehet sikeres, ha vannak közös, megvalósítható céljaik, hittel és legitimitással bíró új vezetőjük, és tagjai csapatjátékosok. Leszögezte, az ügyvivői testületben olyan emberekre van szükség, akik bizonyították rátermettségüket, és hitelesek.

Elmondta azt is, hogy elnökként megújítaná az ügyvivő testület szakmapolitikai rendszerét.

Közölte, hogy elkötelezett a belső nyilvánosság iránt, a sürgős döntéseket mindenképpen megvitatja a megyei elnökökkel. Hozzátette: a rendelkezésre álló forrásokból többet fog fordítani a megyei szervezetekre.

Kijelentette, elnökként az ügyvivői testülettel egyeztetve szakpolitikai megrendeléseket akar adni a frakciónak, amelynek teljesítését elvárja az országgyűlési képviselőcsoporttól, és a frakcióvezetővel hetente kíván konzultálni.

Az SZDSZ-nek válságkezelő elnökre és ügyvivőkre lesz szüksége, mert a párt is válságban van. Úgy fogalmazott, hogy az SZDSZ missziója az, hogy Magyarországon képviselje a liberalizmust mindenféle jelző nélkül, de a korszerűség erejével.

Arra is kitért, hogy bárki legyen az SZDSZ elnöke, mindenkinek együtt kell működnie vele. Leszögezte, ha nem így tesznek, hanem már most a jövendő elnök megbuktatásának esélyeit mérlegelik, akkor nem politikai hibát követnek el, hanem erkölcsi bűnt.