A Napi Gazdaság írása szerint Budapesten és a Dunakanyarban nem lesz akkora az árvíz, mint három éve volt, de - mint arra a cikk rámutatott - itt is számítani kell bevételkiesésre például a turizmus szempontjából is fontos hajózásban. A mezőgazdaságban nagyobb lehet a gond, mivel a tavaszi szárazság után érkező esőzés hátráltatja az aratást és a gyümölcsök betakarítását - írta a lap. Hozzátette: a gabonatermesztők az árak mellett a minőség miatt is aggódhatnak, több területen pedig a szárítás költségeivel is számolni kell majd.

A Népszabadság arról is közöl írást, hogy néhány héten, maximum egy hónapon belül lezárná a rendőrség az UD Vagyonvédelmi Zrt. ügyében a Nemzetbiztonsági Hivatal 2008. szeptember 10-i feljelentése alapján elrendelt nyomozást. A lap információi szerint már csak a nyomozást felügyelő ügyészeken múlik, hogy mikor és milyen minősítéssel, bűncselekmény vagy bizonyíték hiányában zárják le az aktákat. A Népszabadság értesülése szerint a kilenc és fél hónapja tartó nyomozás során eddig még nem találtak kézzelfogható bizonyítékot arra, hogy az UD Vagyonvédelmi Zrt.-nek az NBH feljelentésében nevesített vezetői és munkatársai "titkos hálózatot működtettek, és megkíséreltek volna behatolni az elektronikus gerinchálózathoz kapcsolt egyes kormányzati szervek informatikai rendszereibe, veszélyeztetve ezzel azok törvényes működését".

A Magyar Nemzetben arról lehet olvasni, hogy nem hatott az MSZP-re sem a szakma, sem az ellenzék, de még a köztársasági elnök sem, hiszen hétfőn lényegi változás nélkül terjeszti újra parlament elé a gyes idejét megkurtító törvénymódosító javaslatát. A Fidesz-KDNP ismét hangsúlyozta, hogy meg kell adni a lehetőséget az édesanyáknak, a szocialisták viszont úgy látják, hogy éppen ezzel a törvénnyel biztosítják azt. A változások mellett a 2010. május elseje után születendő gyerekek esetében a háromról két évre csökkentené a gyes időtartamát. A májusban elfogadott törvényt Sólyom László köztársasági elnök megfontolásra küldte vissza az Országgyűlésnek, mert nem ért egyet a gyes időtartamának csökkentésével.

A Világgazdaság cikkében arról lehet olvasni, hogy az előzetes adatok alapján 320 ezernyi cég nyújtotta be éves beszámolóját, a renitensek száma pedig mintegy százezerre tehető. A lap szerint az APEH a jövőben szigorúbban lép fel a mérlegbeszámolót elmulasztó cégekkel szemben. Azokat a cégeket, amelyek nem nyújtják be az éves beszámolóikat, az adóhatóság a határidő leteltét követő 30 napon belül levélben szólítja fel 15 napon belüli pótlásra. Ha ez sem jár eredménnyel, a mulasztó adószámát 60 napra felfüggeszti. Amennyiben ezzel sem ér célt, a cégbíróságnál kezdeményezi a társaság megszűntté nyilvánítását, ami 15 napon belül meg is történik. A Világgazdaság rámutatott: az új szabályozás azokra a cégekre vonatkozik első ízben, amelyeknél a mérlegforduló napja 2009. május 1-jét követő napra esik. A számviteli beszámolót általában a mérlegforduló napja után 150 napon belül kell benyújtani. Így az adóhivatalnak a 2008-as mérlegek közzétételének elmulasztása miatt még nem kellett alkalmazni a kilátásba helyezett szankciókat.