Csányi Sándor szerint a problémákra nem a Kríziskezelő Alap a megoldás, hanem néhányszor nemmel kellett volna szavazni a parlamentben. Az országgyűlésben ugyanis olyan törvényjavaslatok kerültek előterjesztésre, amelyek végül odavezettek, ahová a magyar gazdaság jutott - mondta az MSZP által létrehozott krízisalapról az OTP elnök-vezérigazgatója.

Csányi Sándor ezt arra reagálva jelentette ki, hogy az MSZP pénteki sajtótájékoztatóján

bejelentette: a párt azt kezdeményezi, hogy minden bank és pénzintézet nyereségéből utaljon át a krízisalapba. Az elképzelés szerint, amelyik bank és pénzintézet érintett a bankkártyaforgalomban, az a kártyákkal történt bolti fizetések után egy-egy forintot átutalhatna az alapba. Ez havonta 60-70 millió forinttal tölthetné fel az alapot.

Csányi Sándor elmondta: számításai szerint a magyar bankszektor tranzakcióból maximum 400 millió forint folyhatna be évente, tehát messze nem az a havi 50-60 millió forint, amiről az MSZP beszél.

"Én úgy gondolom, hogy a bankok megpróbáltak kellően rugalmasak lenni a válság levezetésében, hiszen például az OTP nagyban hozzájárult az ügyfelek problémáinak a kezeléséhez. Valóban mindent megtettünk, hogy csak azért, mert átmeneti nehézségek keletkeztek egy családban, ne kelljen kilakoltatni őket. Átütemeztünk, átmeneti moratóriumot adtuk, tehát sok módszert alkalmaztunk" fogalmazott az OTP vezérigazgatója, aki hozzátette: nem szeretné, ha egy ilyen ötlet - mint a Krízisalap - révén nem azok kapnák meg a kellő elismerést, akik végül az adományt adják, hanem az ötletgazda.

"A kormány nem karitatív szervezet"

A kormány ötletét nemrég "a populizmus szép példájának" nevezte a Bankszövetség elnöke. Felcsúti Péter úgy vélte: ebből az összegből semmit nem lehet megoldani, a szétosztása pedig valószínűleg túl sokba kerül. Tóbiás József, az MSZP frakcióigazgatója az elnök felvetésére elmondta: a pénzvilág profitéhsége okozta a pénzpiaci válságot, ezért "bicskanyitogató", hogy a bankvilág tagjai érzéketlenek a válság miatt nehéz helyzetbe került emberek iránt.

A frakcióigazgató szerint két út van, az egyik, az együttműködést jelentő krízisalap, ebbe a tehetős pénzemberek, gazdasági szereplők is befizethetnek. Felcsúti Péter nyilatkozatával ezt a kinyújtott kezet utasította vissza - fűzte hozzá.

Ferge Zsuzsa szociológus az InfoRádióban úgy vélekedett: a bajba jutottak számára egymilliárd forinttal létrehozott krízisalappal nem lehet lefedni a rászorulók körét, bár pillanatnyi bajaikat megoldhatja. A szociológus szerint a pénz önmagában nem oldja meg a rászorulók helyzetét. Azoknál, akik nehéz helyzetbe kerültek, pszichés és neurotikus zavarok jelentkezhetnek, ezért emberi megerősítésre és tanácsadásra van szükségük a szociális munkásoktól - hangsúlyozta Ferge Zsuzsa.

Négy hazai karitatív szervezet is átgondolatlannak és helytelennek tartja a kormány által kezdeményezett krízisalap létrehozását. A Baptista Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Magyar Vöröskereszt Országos Igazgatósága közös állásfoglalásásban állították: a kormány nem karitatív szervezet, a válság miatt bajbajutottak támogatásának legmegfelelőbb módja a karitatív szervezeteken keresztüli segítségnyújtás.