Eddig az évenkénti nyugdíjemelés meghatározásához 50 százalékban a fogyasztói árak változását, 50 százalékban pedig a nettó átlagkereset növekedését vették figyelembe a szakemberek. Az úgynevezett svájci indexálást számos kritika érte, a legtöbbször akkor, amikor az ország gazdasága évről évre növekedett.

A fogyasztói árak változásának követése ugyanis csak azt biztosítja, hogy a járadék megőrizze reálértékét, míg az átlagkereset-növekedés kizárólagos figyelembe vételével a nyugdíjasok épp olyan mértékben részesednének a gazdasági növekedés kedvező hatásaiból, mint a munkavállalók.

Az indexálás azonban most megváltozik: ha a GDP-növekedés 3 százalék alatt lesz - és jó pár évig ez valószínű -, akkor a fogyasztói áremelkedés mértékében nőnek a nyugdíjak. Ha 3 és 4 százalék között van a GDP-növekedés - ez a közeljövőben már kevésbé valószínű -, a nyugdíjemelésben 80-20 százalék lesz az infláció és a nettó átlagkereset-növekedés aránya, 4 és 5 százalék között pedig ez az arány 60-40 százalék lesz. Ha a GDP-növekedés eléri az 5 százalékot, akkor érheti el ismét az 50-50 százalékot a nettó átlagkereset-infláció aránya.

Hogy mit jelent mindez? Németh György szociológus-közgazdász, nyugdíjszakértő szerint azt, hogy ha eltekintünk a 13. havi nyugdíj elvételétől - ami természetesen nem kis érvágás, hiszen 8 százalékos járadékcsökkentést jelent -, akkor a mostani intézkedés által a nyugdíjasok nem veszik ki részüket a válság hatásából, a 12 havi járadékul legalábbis megőrzi reálértékét, miközben a fizetések minden bizonnyal nem, legalábbis az idén.

Németh György a jelenlegi válsághelyzetben nem ehhez a megoldáshoz nyúlna. Szavai szerint, amit a nyugdíjasok most kapnak, az csak mézesmadzag, hiszen amit így ad a kormány, annál többet vehet ki az idősek pénztárcájából például az áfaemeléssel. Õ akár átmenetileg azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a nyugdíjakat is személyi jövedelemadó terhelje, amelyet a gazdasági növekedés gyorsulásával meg lehet szüntetni.

Újabb mézesmadzag

A kabinet egyébként egy másik, szintén a mézesmadzag kategóriájába tartozó változást ígér a nyugdíjak kapcsán, eszerint úgynevezett nyugdíjprémiumot fizetne, ha a bruttó hazai termék növekedése meghaladja a 3,5 százalékot; ennek az összege maximum 20 ezer forint lehet.

A nyugdíjprémium kiszámítása a következő: a gazdasági növekedés mértékének 3,5-del csökkentett összegét, de legfeljebb 4-et kell megszorozni a nyugellátás összegének 25 százalékával, de legfeljebb 20 ezer forinttal.

A képlet azt jelenti, hogy 7,5 százalékos GDP-növekedésnél kaphatnak legfeljebb 80 ezer forintos prémiumot a jogosultak, míg 6,5 százalék esetén 60 ezer, 5,5 százalékos növekedésnél pedig 40 ezer forintot.