A Nézőpont Intézet számba vette Bajnai Gordon öt nehézségét.

1. Szűk időkeret

A bejelentett válságkezelő intézkedések időigényességéhez képest rendkívül szűk a leendő kormányfő számára rendelkezésre álló időkeret. Az április 14-i parlamenti szavazás után nem egészen két hónappal európai parlamenti választást tartanak Magyarországon: a hátralévő 54 nap kampány eleve az új miniszterelnök mozgásterét szűkíti, nem beszélve a június 7-e utáni időszakról, amikor a politikai élet minden szereplője az eredményekkel lesz elfoglalva.

Ezt követően Bajnai Gordon kormányának szeptember végéig be kell nyújtania a költségvetés törvénytervezetét, a gyors cselekvés pedig könnyen zátonyra futhat a beinduló egyezkedési alkufolyamat során. 2009 végétől bizonyosan az országgyűlési választás kampányára lehet számítani, ez a kontextus szintén óhatatlanul kihat majd a kormány politikájára. Összességében tehát Bajnai Gordonnak egyedül a nyár vége áll rendelkezésére ahhoz, hogy érdemi döntéseket tudjon hozni.

2. Az MSZP változó érdekei

Nehéz helyzetet teremt a Bajnai-kabinet és az MSZP viszonyában, hogy míg a tényleges szakértői kormányok, mivel nem politikusokból állnak, nem viselnek direkt politikai felelősséget, addig Magyarország új kormányának tagjai között továbbra is szerepelnek vezető szocialista politikusok. Így a felelősség elsősorban az MSZP-t terheli.

Bár az előrehozott választások elkerülése érdekében a szocialisták végül rendezni tudták soraikat, az egységük törékeny. Konfliktusaikat inkább befagyasztották, mint megoldották. Az EP-választások után vagy a megszorító intézkedések tárgyalása során ezért egységük újra elolvadhat.

Egyre több olyan csoport alakulhat ki az MSZP-n belül, amely már nem érdekelt a Bajnai-kormány támogatásában. Nem elhanyagolható a párton belül az önkormányzat lobbi szerepe sem, akik nem feltétlenül elleneznék az előrehozott országgyűlési választásokat. Õk ugyanis arra számítanak, hogy a Fidesz, kormányra kerülve, szükségszerűen veszítene támogatottságából, ez pedig helyi szinten az MSZP-t tudná erősíteni.

Tovább bonyolítja a kormányfő helyzetét, hogy egy jelentős EP-választási fiaskó után újra fel kell majd készülnie a programjával és személyével szembehelyezkedő balszárny támadásaira. Ezekhez a kritikusokhoz közben a politikai jövőjüket féltő képviselők és a szocialisták ősszel megválasztandó miniszterelnök-jelöltje is csatlakozhat, törékennyé téve a kormány parlamenti többségét.3. Gyurcsány Ferenc befolyása

A volt pártelnök-kormányfő a magyar belpolitika "önálló intézménye", személye ezért Bajnai Gordon számára is megkerülhetetlen lesz. Ahhoz, hogy biztosítsa politikai hátországát, szüksége lehet Gyurcsány támogatására is, akinek legszorosabb szövetségesei (így Molnár Csaba, Ficsor Ádám és Draskovics Tibor) az új kormányban is kulcspozíciókat töltenek majd be.

Ez azonban csapdahelyzet: amennyire kockázatos lehet a kormányfő számára elődje megkerülése, legalább annyira kártékony a nyilvánosság előtt a népszerűtlen Gyurcsánnyal való együttműködés felvállalása. Ez utóbbi tovább gyengítené Bajnai Gordon "szakértői" kormányának üzenetét, valamint a folytonosság látszatát keltve összemosná az új kabinetet a bukott miniszterelnök személyével.

Gyurcsány Ferenc egyébként nem feltétlenül érdekelt Bajnai sikerében. Ha a júniusi EP-választáson az MSZP gyengén szerepel, a volt miniszterelnök elmondhatja: nélküle sem emelkedik a párt népszerűsége, vagyis: nem ő volt a hibás.

4. Az SZDSZ bizonytalansága

Bajnai Gordon kormánya számára a liberálisok parlamenti támogatása elengedhetetlen - ha ez megszűnik, nullára csökken a párton belül gyenge pozíciókkal rendelkező miniszterelnök mozgástere.

Csakhogy a liberálisok maguk is súlyosan megosztottak, Fodor Gábor elnöki pozícióját tovább rombolta, hogy még a párton belüli támogatói közt számon tartott Gulyás József is elutasítja Bajnai megszavazását. Ha az SZDSZ vezetőiben tudatosul, hogy ők is magas árat fizethetnek majd a kvázi-koalíció életben tartásáért, a liberális kispárt ismét elbizonytalanodhat.

5. A társadalmi elégedetlenség

Nem szabad alábecsülni a megszorító intézkedések nyomán létrejövő társadalmi mobilizáció lehetséges következményeit sem. A szakszervezeti és állampolgári nyomásgyakorlás állandósulása tovább szűkítheti a Bajnai-kormány mozgásterét.

A társadalmi nyomás növekedése alkalmat adhat a bizonytalan szocialista képviselőknek, hogy kihátráljanak Bajnai programja mögül. A szakszervezetekkel és a társadalmi partnerekkel való kapcsolattartást az eddigiek során menedzselő Kiss Péter számára is lehetőség arra, hogy jobb alkupozíciókat biztosítson saját maga - és az MSZP - számára a megszorító intézkedések körüli egyeztetések alkalmával.

Vagyis a társadalompolitikai koordinációért felelős tárca nélküli miniszter szerepe úgy is felfogható, hogy az ő kezében lesz majd a szociális elégedetlenség becsatornázása, megnövelve Kissnek a kormányon belüli súlyát - olvasható a Nézőpont Intézet elemzésében.