Az MSZP 2006-os kormányrakerülése óta folyamatosan veszít a népszerűségéből. A választási kampányban még adócsökkentést ígértek, amiből semmi nem lett. 2006. június 9-én a Gyurcsány-kormány tagjai letették az esküt majd egy nappal később a miniszterelnök bejelentette az Új egyensúly 2006-2008 programját, amely súlyos megszorításokat tartalmazott, és amely Gyurcsány-csomagként vonult be a köztudatba. A kormányfő már új adók bevezetéséről, adókedvezmények eltörléséről, áfa-emelésről beszélt, miközben az állami kiadásokat jelentősen nem csökkentették, bár valamelyest karcsúsították a minisztériumokat.

A megszorítások hírére a lakosság bizalma igencsak megingott az MSZP iránt, a 2006 októberi önkormányzati választás pedig egyenesen lesújtó eredményt hozott a pártnak, ráadásul 2006. szeptember 17-én kiszivárgott a balatonőszödi beszéd, amely hatalmas botrányt váltott ki. A kormánypárt szerint ez egy őszinte és meghatározó, mások szerint felkavaró, trágár, és vállalhatatlan miniszterelnöki megnyilvánulás.

A beszéd nyilvánosságra kerülése után hónapokig tömeges kormányellenes demonstrációk zajlottak Budapesten és több vidéki városban is. A tüntetések gyakran rendőri tömegoszlatással végződtek. A tüntetők mellett civil szervezetek, közéleti szereplők, társadalomtudósok, gazdasági szakemberek és az ellenzék is a miniszterelnök leváltását és új, szakértői kormány megalakítását javasolta.

Gyurcsány Ferenc és a kabinet azonban maradt, igaz a miniszterelnök 2006 októberében parlamenti expozéjában bocsánatot kért az őszödi beszéd stílusáért és azért, mert tévhitben tartotta a választókat. Ekkor egyébként egy bizalmi szavazást kezdeményezett maga ellen a Parlamentben, amely után megkapta a szükséges támogatást.

De a tüntetők újra és újra az utcára vonultak, és azóta egy állami ünnep sem telt el demonstráció, zavargás, rendbontás nélkül.

Az MSZP fekete napja

A helyzetet fokozta, hogy 2007 áprilisában életbe lépett a Molnár Lajos egészségügyi miniszterhez köthető kórháztörvény, amely ellen az egész orvosi- és gyógyszerészszakma, valamint a kórházak hetente tiltakoztak. Ekkor csökkent 16 ezerrel a kórházi ágyak száma, több intézmény bezárta kapuit, az intézményrendszer négyszintűvé, Molnár Lajos pedig kormányának legnépszerűtlenebb politikusává vált.

A több-biztosítós modell bevezetését azonban már nem tudta véghez vinni, a szakemberektől, ellenzéki politikusokon át a vasutasokig és a hentesekig hatalmas társadalmi ellenállás bontakozott ki. A miniszter 2007 áprilisában lemondott, de utódja Horváth Ágnes folytatni akarta a reformtörekvéseket, amelynek következtében ő is kormányának sereghajtójává vált a népszerűségi ranglistán.

Vizitdíjat, kórházi napi díjat vezetett be, mindeközben ismét napirendre került a tandíj. A kormány és az MSZP fekete napja lett 2008. március 9-e. A Fidesz által kezdeményezett voksolás ugyanis nem várt magas részvétel mellett mindhárom díj esetében az eltörlést támogató igen szavazatok 82% körüli győzelmével zárult. Ez később Horváth Ágnes miniszteri székébe került. A menesztéséről a kormányfő március végén, a párt országos értekezletén beszélt.

Szakítás és átalakítás

A szabad demokrata irányítás alatt álló minisztérium vezetőjének eltávolítása az SZDSZ-t olyannyira érzékenyen érintette, hogy kilépett a kormánykoalícióból, így Gyurcsány Ferenc ismét kormányának átalakítására kényszerült. 2007 júniusában volt már egy átalakítás, de akkor az kirúgások nélkül történt. 2008 áprilisában az új kormánynak szembe kellett néznie az MSZP-n belüli megosztottsággal, egy morális meggyengüléssel, egy befektetői bizalomvesztéssel, és azzal, hogy kisebbségben kell majd törvényeket elfogadtatnia, miközben a Fidesz folyamatosan az előre hozott választás lehetőségét lebegtette.

A közhangulat és az ellenzék szorításában munkálkodni akaró kabinetre súlyos teherként szakadt rá ősszel a gazdasági világválság. A recesszió hatásai miatt a központi költségvetést többször is át kellett tervezni, de kérdéses volt maga a büdzsé elfogadása is. Végül az SZDSZ szavazataival megvolt a szükséges támogatás. A krízishelyzet miatt azonban a kormány további megszorításokat tervezett, és hatalmas nemzetközi hiteleket vett fel.

A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint az emberek soha nem voltak ilyen pesszimisták, mint most, elégedetlenek a kormány munkájával. A teljes lakosságra vetítve a szocialistáknak feleakkora a támogatottságuk, mint a Fidesznek, ráadásul az MSZP-szavazók is egyre szkeptikusabbak. Ebben a közhangulatban jelentette be Gyurcsány Ferenc végül, hogy feláll a miniszterelnöki bársonyszékből, majd felajánlotta pártelnöki lemondását is.