A Magyar Nemzet arról számol be, hogy több mint egymilliárd forint jutalmat osztottak ki tavaly a rendőrségnél, illetve a rendőrséget irányító Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnál. Ebből 214 millió forintnyi prémiumot az IRM dolgozói között osztottak szét. A hivatalos magyarázat szerint tavaly "számos olyan nagy horderejű intézkedést készítettek elő, illetve valósítottak meg, amelyek jelentős, az általánosan elvárható mértéken felüli erőfeszítéseket igényeltek a minisztérium dolgozóitól". Ezek közé sorolták az egyórás cégbejegyzés és az elektronikus cégeljárás bevezetését, az új polgári törvénykönyv tervezetét vagy a "szélsőségek elleni fellépés hatékonyabbá tételét szolgáló" közrendvédelmi törvénycsomagot.

A Népszabadság úgy tudja, belga cégtől venne 32 használt, csuklós buszt a BKV, darabját húszmillió forintért. A közlekedési vállalat csak e céggel tárgyalna a sürgősen kiírandó tenderen, mondván, a rendkívül kedvező ajánlatuk csak egy hónapig él. A BKV mindezt a cég honlapjára hivatkozva állítja, holott ott erről szó sincs.

Az Index.hu-n arról olvashatnak, hogy Amerikában még soha nem néztek ennyi tévét az emberek, mint januárban. Magyarországon pedig az évek óta tartó csökkenés után tavaly megint nőtt a tévénézésre fordított idő. A tengerentúlon még mindig többet bámulják a dobozt, mint nálunk, ráadásul ők már mobilon és neten is sokat tévéznek. A reklámozóknak fontos 18 és 49 év közötti korcsoportban még nagyobb a növekedés: naponta átlagosan 3 perc. 2005-ben 230 percet nézte a képernyőt naponta a célcsoport, 2007-ben már csak 216-ot, tavaly viszont 219 percet (ez utóbbi az amerikai számokhoz képest meglepően alacsony, mindössze havi 11 óra).

A Népszabadság szerint segélykiáltást hallattak nemrég a budapesti artmozik. Öt év alatt közel 40 százalékkal csökkent nézőik száma, 15 százalékkal jegybevételük összege. Vidéken sem jó a helyzet, mindenütt fogy a közönség. Tavaly a plázamozikban sztár Valami Amerika 2. és a Kaméleon tartotta a lelket a művészmozik működtetőiben is, amennyire tartotta. A magyar film összességében 300 ezer nézőt veszített. A jegybevételt csak áremeléssel lehetett tartani. Ez azonban nem lehet tartós megoldás, különösen vidéken.

A Magyar Nemzet az Egészségbiztosítási Felügyelet felmérésére hivatkozva azt írja, hogy a betegek és a hozzátartozók gyakran nem tudják, hogy a kórházakban kik használhatják a térítési díj ellenében igénybe vehető, emelt szintűnek vagy magasabb komfortfokozatúnak nevezett szobákat, és azok milyen többletszolgáltatást nyújtanak. A hatóság vizsgálatából kiderült, hogy sokan meg sem kapják az ígért pluszfelszerelést, illetve szolgáltatást. A vizsgálat felhívta a figyelmet arra is, hogy védhető szempontok nélkül egyes betegek számára az intézmények elengedik a térítési díjat, míg mások fizettetnek ugyanazért a kórteremért. Az EBF kifogásolta azt is, hogy az egyik intézmény VIP-kórtermében szinte kizárólag az osztályvezető főorvos betegei feküdtek, ami szakmai érvekkel nem volt alátámasztható.

Az Index.hu szerint bár az Internet Explorer legújabb verziója még mindig nem készült el (és az eddigi tapasztalatok szerint bétának sem túl erős), a Microsoft máris bejelentette, hogy készül az utód. Az új böngésző elhagyja az Explorer nevet, ezzel is jelezve, hogy alapvető változásokat hoz. Az egyelőre prototípus szinten létező program munkacíme Gazelle, és jelenleg egy ötezer programsorból álló programmagból áll, amihez a még nem elkészült modulokat az Internet Explorerből veszik kölcsön. A Gazelle elsődleges célkitűzése, hogy minden eddigi böngészőnél biztonságosabb legyen.

A Világgazdaság arról ír, hogy újabb és újabb negatív rekordokat produkálnak a világ tőzsdéi: az amerikai indexek közül a Dow Jones és az S&P 500 már 12 éves mélypontokat tesztel, és öt éve nem látott szinteken mozog a hazai BUX is. Az elemzők szerint elsősorban gazdasági okokkal magyarázható az elmúlt hónapokban tapasztalt zuhanórepülés, hiszen egymást érik a kiábrándító makroadatok. Az utóbbi napokban első számú kockázati gócpontként emlegetett Kelet-Európa rossz megítélése pedig nagyon érződik mind a BUX index, mind az OTP árfolyamának alakulásán.

A NAPI Gazdaság szerint két szék között könnyen a pad alatt találhatja magát az, aki nemrégiben örökölt ingatlant. Lehet, hogy nyert az alacsonyra nyomott illetékalappal, de ha eladja az ingatlant, tízszeresen fizethet. A legutóbbi időkig bevett gyakorlat volt, hogy az örökül hagyott ingatlanokat mélyen a piaci ár alatt értékelték fel a területileg illetékes önkormányzat munkatársai. Ennek nyilvánvalóan az volt a célja, hogy az örököst minél kevesebb illetékteher sújtsa. Az illetékszabályok változásától függetlenül - vagyis húszmillió forintig illetékmentes az öröklés - mégsem lélegezhet fel teljesen az örökös, mert adott esetben könnyen az eltörölt illetéket meghaladó adóterhekkel találhatja magát szemben. Ha ugyanis az örökléstől számított öt éven belül eladná ingatlanát, az illeték megállapításához figyelembe vett, a piaci ártól jócskán elmaradt becsült érték és a vélhetően ennél jóval magasabb összegű eladási ár közötti különbség után kell adóznia.

A portfolio.hu által megkérdezett alapkezelők alapvetően szkeptikusak a múlt héten a kormányszóvivő által meglebegtetett short tilalom kezdeményezésével kapcsolatban, melyet többen is rossz ötletnek tartanak. Annak technikai megvalósíthatóságát és hatásait is nagy kérdőjelek övezik, ráadásul a nemzetközi példák sem kecsegtetnek semmi jóval. A halál csókja! - Vélemények Gyurcsány tőzsdei beavatkozásáról címmel közölt összeállítást tehát a portfolio.hu oldalain olvashatják.