Infostart.hu
eur:
358.71
usd:
309.16
bux:
129728.5
2026. május 23. szombat Dezső

Össztűz a Magyar Nemzeti Bank elnökére

Egyre többen bírálják baloldalról a jegybank politikáját. A 300 forint körüli forint-euró árfolyamot, valamint az elmúlt időszakban Magyarország számára biztosított hitelkeret nem megfelelő elosztását is az MNB-nek tudják be.

A minap a szocialista Suchman Tamás az InfoRádióban bírálta Simor Andrást. Szavai szerint a Magyar Nemzeti Bank elnöke lassan gondolkodott, hibás lépéseket is tett, ezeket azonban később korrigálták.

Múlt héten az MNB volt első embere, a CIB Bank jelenlegi elnöke, Surányi György a köztelevízió Este című műsorában emlékeztetett arra, hogy tavaly októberben megállapodás jött létre a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Unió és a Világbank, illetve a magyar hatóságok, a kormány és a jegybank között.

Surányi György szerint ahhoz, hogy ez a hitelcsomag valóban elérje a gazdasági szférát, a pénzt valahogy át kell csatornázni az ő részükre. A bankvezér úgy vélte, jelenleg sincs kiérlelt elképzelés arról, hogy, hogy ezt a 25 milliárd dollárt milyen szerkezetben, hogyan csoportosítsa át, terelje vissza a gazdaságba a magyar jegybank.

A Takarékbank elemzője úgy fogalmazott: csapdába került a forint. Suppan Gergely felhívta a figyelmet arra is, hogy a Magyar Nemzeti Banknak csak korlátozott mozgástere van az árfolyam erősítésére.

A kamatemelés az elemző szerint ilyen recessziós környezetben nemhogy nem szerencsés, de lehet, hogy "olaj a tűzre": akár "el is pattanhatna" az árfolyam, ami adósságspirálhoz vezethet. Egyedüli megoldásnak csak a költségvetési - jóléti, szociális - kiadások azonnali, jelentős lefaragását tartja, szerinte az adóreform nem elég.

Elegendőek-e az eszközök?

A CIB Bank elemzője szerint az MNB továbbra is "vékony pallón egyensúlyoz". A forint gyengülése inflációs szempontból már nem jelent érdemi kockázatot és némileg támogathatja az exportszektort, de a további intenzív gyengülés nehéz helyzetbe hozná a devizahiteleseket, a bankokat és így a reálgazdaságot is.

Csányi Sándor, az OTP vezetője a Figyelőnek adott interjújában azt mondta: módosítani kellene a jegybanktörvényt, mert elfogadhatatlan, hogy a nemzeti bank csak az inflációs célt követi, hiszen a bank eszközei - elsősorban a kamatpolitika - nem alkalmasak erre.

A miniszterelnök azt nyilatkozta a hét elején, hogy a Magyar Nemzeti Bank és a kormány közösen dolgozik a helyzet megoldása érdekében, ezért a jegybanknak tudnia kell, hogy a kormány hogyan kívánja megújítani a magyar adózási, szociális és foglalkoztatási rendszert.

Gyurcsány Ferenc jelezte: a kabinet és a jegybank között nagyon jó az együttműködés. Hozzátette: a kormány "kényesen ügyel" arra, hogy ne lépje át a kabinet és az MNB feladatai közötti határt.

Simor András jegybankelnök az MTI-nek azt mondta: a jegybanknak megfelelő eszközök állnak a rendelkezésére a forint árfolyama túlzott kilengéseinek tompítására és ezen keresztül a pénzügyi rendszerben jelentkező feszültségek enyhítésére. "Ezen túlmenően, az eddig alkalmazott eszköztárát az MNB a közeljövőben várhatóan újabb elemekkel egészíti ki" - fűzte hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.05.25. hétfő, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Tisza-kormány: az Orbán-kormány meghamisíthatta a költségvetést, fontos részletek derültek ki a kegyelmi ügyben

Tisza-kormány: az Orbán-kormány meghamisíthatta a költségvetést, fontos részletek derültek ki a kegyelmi ügyben

Magyar Péter tegnap arra szólította fel Novák Katalint, hogy három év hallgatás után adjon magyarázatot a kegyelmi ügy részleteire, miután a Sándor-palota által közzétett iratok alapján K. E. kegyelmi eljárásában nem látszik egyértelműen, milyen szempontok vezettek a kedvező döntéshez. Novák Katalin kabinetfőnöke ma elárulta, hogy Balog Zoltán református püspök személyesen és intenzíven járt közben Kónya Endre kegyelmi kérvénye érdekében a volt államfőnél. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter szerint az átadás-átvételi dokumentumok átvizsgálása során kiderült, hogy 286 milliárd forintnyi közlekedési kiadást nem tüntettek fel az idei költségvetésben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×