A privatizációval önmagában nincsen baj, probléma a mértékkel és a hogyannal van - mondta az InfoRádiónak a Központi Vagyoni Igazgatóság (KVI) volt igazgatóhelyettese.

1988-ban 2900 szocialista állami vállalat volt Magyarországon, amelyek mintegy 60-70 százaléka spontán, azaz államilag nem irányított privatizációval, mélyen alulértékelve, vagy különböző spekulációk kapcsán ingyen, illetve erősen támogatott hitelekkel került magánzsebekbe - közölte Bencze Izabella.

A kiüresített vállalatokat jórészt szanálták. Ebből a folyamatból, bár egyelőre kimutathatatlan, több ezermilliárdos kár érte az államot - fűzte hozzá a KVI volt igazgatóhelyettese.

Elcsordogált

Az 1990-től zajlott felügyelt privatizáció során a 12300 milliárd forint értékű vagyonból csak 7 milliárd forintnyi követhető nyomon, 4 ezer milliárd forintnyi vagyon pedig magánzsebekbe vándorolt, teljesen eltűnt - hangsúlyozta Bencze Izabella, hozzátéve: a privatizációkban részt vett elitnél - 300 ezer embernél - ma a javak 48 százaléka van.

A magánosítási folyamatban nagy szerepet játszottak a külföldi multinacionális vállalatok, hiszen a tőke tőlük érkezett. Manapság éppen ezért az összes nemzeti jövedelem 92 százaléka 20 külföldi multik kezében van - mondta a KVI volt igazgatóhelyettese.Apad

1995-ben a valamikori szocialista állami vállalatokból átalakult, tartósan állami tulajdonban tartandó társaságok száma 160 körül volt, 2002 óta azonban folyamatosan csökken. Előbb 72 nemzetstratégiai jelentőségű céget vontak ki azok köréből, amelyek értékesítésétől tartózkodni kell, míg a tavaly elfogadott vagyontörvény alapján újabb 44-et - magyarázta Bencze Izabella.

Kikerültek a körből többek között a víziközmű-társaságok, a hungarikumok, minden állami rehabilitációs társaság - amelyek állami feladatként a csökkent munkaképességűek foglalkoztatását oldották meg -, valamint a Budapest Airport egy része, illetve a Nemzeti Tankönyvkiadó - mondta a szakértő.

A vagyontörvény egyik esetben sem tartalmazott indokolást arra nézve, miért kerülnek ki és válnak üzleti vagyonná, azaz értékesíthetővé a társaságok - jegyezte meg Bencze Izabella.

Az állam nem rendelkezik olyan vagyonmegőrzési stratégiával, amely közmegegyezésen alapulna: ad hoc jelleggel, az államháztartási hiány mértékéhez igazodva vesz ki és ad el társágokat a nemzeti vagyonból - hangsúlyozta a KVI volt igazgatóhelyettese.

Van még nemzeti vagyon, de most már nagyon csínján kell bánni vele, és együttesen kellene meghatározni, hogy melyek azok a nemzetstratégiai szempontból fontos cégek, amelyeket nem szabad eladni - közölte Bencze Izabella.