Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
323.49
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel

Lejárt jogosítvány helyett nem jár ideiglenes

Ha valakinek lejár a jogosítványa, akkor az új megérkezéséig nem vezethet gépjárművet - mondta az InfoRádiónak a központi hivatal közlekedési főosztályának helyettes vezetője. Király Katalin azt követően beszélt erről, hogy több okmányirodában tévesen tájékoztatják az ügyfeleket, azt mondják, az irodától kapott igazolással lehet járművet vezetni.

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala közlekedési főosztályának helyettes vezetője hangsúlyozta: a jogosítvány érvényességének lejárta miatt nem állíthatnak ki ideiglenes vezetői engedélyt, mert a hatályos jogi szabályozás ezt nem teszi lehetővé.

Király Katalin beszámolt arról is, hogy tervezik a vezetői engedélyre vonatkozó minisztériumi rendelet módosítását, ami több lehetőséget tesz majd lehetővé, de ezek pontos mibenléte még nem ismert, a javaslat egyelőre a belső szakmai egyeztetés stádiumában van.

Addig is az a megoldás, hogy az ügyfél időben kezdeményezze a jogosítvány érvényességi idejének meghosszabbítását - hívta fel a figyelmet Király Katalin.

Hanganyag: Kálló Izabella

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×