Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
323.49
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel

Közvélemény-kutatás: elsöprő többségben az igenek

A megkérdezett szavazásra jogosult állampolgárok 48 százaléka biztosan elmegy a március 9-én tartandó népszavazásra, a Fidesz választói körében ez az arány 69, míg az MSZP szimpatizánsok körében 45 százalék. Az igenek aránya mindhárom kérdésben többségben lenne - derül ki a Szonda Ipsos felméréséből, amelyet a Magyar Televízió megbízásából készített.

Az 514 választópolgár megkérdezésével készített reprezentatív kutatás szerint a válaszadók 70 százaléka fontosnak tartja a népszavazási kérdéseket, arányuk a Fideszt választók körében 89, a nagyobbik kormánypárt szavazói körében 42 százalék.

A megkérdezettek 52 százaléka mondta azt, hogy ha többségbe kerülnek mindhárom kérdésnél az igenek, akkor a kormánynak azt kell tennie, ami ez eredményből következik, azaz az intézkedéseket eszerint kell végrehajtania. A választ adók 36 százaléka vélte úgy, hogy ez azt mutatja, a kormány rossz politikát folytat, és le kell mondania.

A kórházi napidíj eltörlését a válaszadók 81 százaléka támogatná, az igen mellett tenné le a voksát a Fidesz-szavazók 94 százaléka és az MSZP-szavazók 61 százaléka.

Az igent választók azért döntenének az eltörlés mellett, mert minden tb-fizetőnek jár a kórházi kezelés, illetve a kórházi napidíjból befolyó összeg alacsony ahhoz, hogy a kórházak helyzetét javítsa. A nem mellett döntők szerint a kórházi napidíj elszámolásra kötelezte a kórházakat, és arra is, hogy ne tartsák bent feleslegesen a betegeket.

A vizitdíjat a megkérdezettek 75 százaléka törölné el, igennel voksolna a Fidesz-szavazók 93 százaléka és az MSZP-t választók 45 százaléka.

Az igen mellett azért döntenének a választók, mert fizetik a tb-t, tehát nem szeretnének pluszban fizetni azért, mert orvoshoz mennek, illetve sok beteg azért nem tud elmenni az orvoshoz, mert gondot jelent neki a vizitdíj kifizetése.

Akik nem támogatnák eltörlését, egyetértettek azzal, hogy a vizitdíj bevált, visszaszorította a hálapénzt, és nem járnak olyan sokan feleslegesen orvoshoz.

A tandíj eltörlését a szavazók 70 százaléka támogatná, igennel voksolna az MSZP-szavazók 35, a Fidesz-szavazók 92 százaléka.

Az igent választók közül a legtöbben álláspontjukat azzal indokolták, hogy a tandíjfizetés miatt sokan nem tudnak továbbtanulni. A nemmel voksolók szerint viszont a tandíj versenyt teremt a diákok között, és ezzel emelkedik az oktatás színvonala.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×