Borbély Zoltán ügyész, a Legfőbb Ügyészség szóvivője teljesen megalapozatlannak, egyben idő előttinek nevezte a Miskolci Városi Bíróság, a BAZ Megyei Főügyészség, valamint bírák és ügyészek ellen benyújtott keresetet, mivel az emberölési ügyet még nem zárták le, így a vádirat sem született meg. Álláspontjuk alapján az ügyben eljáró ügyészek és bírák jogszerűen végezték feladatukat. A lincselés szó pedig nem a törvény szerinti minősítést jelezte, hanem a köznyelvben elfogadott, indulati alapon, tömegesen elkövetett, erőszakos önbíráskodást.

A Magyar Nemzet egy törvényjavaslathoz összeállított titokjegyzékre hivatkozva arról számol be, hogy számos, a költségvetéssel és a kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatos adatot titkosítana a titoktörvény új módosításában a kabinet. Az adatvédelmi biztos és a civil szervezetek szerint a törvények értelmében semmilyen költségvetési adat nem lehet titkos. Az eddigi vesztes perek nem szegték a kormány kedvét a költségvetéssel és a gazdasággal kapcsolatos adatok titkosítását illetően. Az új titoktörvény jegyzéke - a minisztériumok javaslatai alapján - összesen 246 tételt sorolna a titkosítható adatok közé.

A lista szerint nem kerülhetnének a nyilvánosság elé a pénzügyi likviditás összefoglaló adatai, a külkereskedelmi fizetési mérleg alakulásáról készített előzetes prognózisok, számítások és megállapítások. Nem lennének megismerhetők a fizetési mérleg javítására hozott egyes intézkedések, a kormány gazdaságpolitikai stratégiájára vonatkozó javaslat adatai és háttérszámításai sem. A gazdasági szerkezet átalakításával kapcsolatos tervek és az erre vonatkozó előterjesztés adatai ugyancsak titokban maradhatnának, ahogyan a bevezetni szándékozott illetékváltozások terveinek adatai is. Figyelemre méltó, hogy a kabinet a közigazgatás korszerűsítésénél a közigazgatási szervek működését, és személyi állományát érintő tervezetek adatait sem kívánná a nyilvánossággal megosztani.

A Népszabadságból megtudhatják, az államkincstár szerint 180 ezer fogyasztó esetében vetődött fel annak a gyanúja, hogy csal az energiaár-támogatással. Az APEH csak kis részüket vizsgálja majd, ám akit megtalál, azt alaposabban is szemügyre veheti. Nekik nem a támogatás visszafizetése, hanem egy esetleges vagyonosodási vizsgálat okozhat fejfájást. A gázár-támogatáshoz kapcsolódó ellenőrzések módszertanát még nem dolgozták ki teljesen, azt a nyári tapasztalatok alapján pontosítják. Õsztől viszont már nagyobb számban lehet ilyen ellenőrzésekre számítani, ám azokat vélhetőleg nem csak az APEH végzi majd. A jogszabály alapján ezt az államkincstár is megteheti, sőt a szankcionálás joga a kincstár kezében van.

A Magyar Nemzet azt írja, hogy soha nem tapasztalt módszerrel gyűjtötte össze a főváros utcáiról az elhagyottnak tűnő autókat az a banda, amelynek tagjai között egy közterület-felügyelő is a horogra akadt. A zuglói rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályvezetője, Benes István a lapnak elmondta: néhány hónapja, Zuglóban érték tetten a tolvajokat, akik gazdátlannak látszó, valójában forgalomban lévő autókat szállítottak el a főváros utcáiról egy kőbányai fémhulladék-átvevőbe. A kerületi rendőrség adatai szerint a hat gyanúsított januártól elfogásukig összesen 430 ezer kilogramm súlyú autót loptak el és adtak el a fémtelepre.

A Világgazdaságban arról olvashatnak, hogy szigorítások várhatóak az éghajlat védelme érdekében, és ez egyre több ágazatot érint Magyarországon is. Az energetikai cégek megfelelő felkészülési időt kérnek, míg a gépjárműgyártók és a légi közlekedési szektor szereplői európai uniós szinten alkudoznak: növekvő terheik elviselhetővé mérséklését akarják elérni. Az időzítés nem véletlen, hiszen a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium augusztus végéig várja a kormány, a gazdasági szervezetek, a tudományos testületek, valamint a civil zöldszervezetek véleményét a Nemzeti éghajlat-változási stratégia véglegesítéséhez. A végső verzió 2007 decemberében kerül az Országgyűlés elé.

A NAPI Gazdaságból megtudhatják, hogy ezen a nyáron az élelmiszerlánc egészét ellenőrzik a hatóságok, amelyek olykor keményen büntetnek is. A már feldolgozott vizsgálatok alapján elmondható, hogy szinte minden területen akadnak szabálytalanságok. Kiemelten figyelik az ellenőrök a hűtési lánc "szakadásmentességét", a nyomon követhetőséget - ami a feketegazdaság elleni küzdelem szempontjából is fontos -, a termékek közül pedig egyebek közt a tejtermékek, az ásványvizek és az előkészített húsok tartoznak a célcsoportba.

A pénzcentrum.hu arról ír, hogy a globális felmelegedés már a szó legszorosabb értelmében is égető probléma. 40 fok árnyékban, dübörgő klímaeladások, jelentős aszálykárok, tüntető gazdák és egekbe szökő gabonaárak - pillanatkép vagy egy tartós változás előzményei? Ami az egyik gazdasági szereplőnek jelentős hasznot hoz, az a másiknak kárt okoz. A károk fedezésére pedig már jó néhány éve kitalálták a biztosítás intézményét. A probléma már csak ott van, hogy a megnövekedett káresemények hatására a biztosítóknak is egyre többe kerül kockázataik lefedése. De mit lehet akkor tenni, hogy az időjárás ne okozzon jelentős anyagi károkat, sőt még keressünk is az esetleges klímaváltozáson? Válaszok a pénzcentrum.hu oldalain.