Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente

Sólyom: Sok kérdést újra kell gondolni

Csaknem száz cigány tudóst és művészt fogadott Sólyom László köztársasági elnök a Nemzetközi Roma Nap alkalmából. Az államfő a találkozón azt mondta: a cigányságnak meg kell őriznie az identitását és nem szabad feloldódnia a többségi társadalomban.

A köztársasági elnök a média, valamint a cigány kulturális és tudományos élet képviselői előtt kijelentette: civil elnökként nem politikusokkal kívánt találkozni, hanem a roma értelmiség színe-javát akarta meghívni, hogy éreztesse a roma társadalom fontosságát.

Sólyom László súlyos problémának nevezte a napi éhezést, a szegregációt és a munkanélküliséget.

Az államfő hozzátette: történtek kormányzati lépések, de úgy vélte, hogy sok kérdést újra kell gondolni.

A köztársasági elnök ezért arra kérte a roma társadalmat, hogy fogalmazzák meg álláspontjukat a számukra legfontosabb kérdésekben.

Nemes gesztus


A találkozó egyik résztvevője, Rostás-Farkas György, József Attila-díjas cigány író, műfordító nemes gesztusnak tartja a meghívást.

A Nemzetközi Roma Világnap április 8-án van, de idén ez egybeesett a húsvéttal, ezért egy héttel későbbre tolódott az emlékezés.

Ezen a napon tartották 1971-ben Londonban a romák első világkongresszusát, ahol az Indiából és húsz másik országból érkezettek elfogadták a roma nép szimbólumát, zászlaját, himnuszát, és április 8-át nemzetközi roma napnak nyilvánították. Magyarországon 2003 óta ünneplik az évfordulót.

Rostás-Farkas György sajnálja, hogy a társadalom nem meri használni a cigány kifejezést, helyette folyamatosan romákról beszél, bár mint mondja, ennek is megvan a maga oka.

Világszerte mintegy 13-15 millió cigány él, közülük 12 millió Európában. Magyarországon becslések szerint jelenleg 600-700 ezren vannak a romák.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

A globális űrgazdaság 2024-ben elérte a 613 milliárd dollárt, és 2035-re akár 1800 milliárd dollárra nőhet, ám a szektor növekedését egyre inkább a földi infrastruktúra hiányosságai fenyegetik. Az új fejlesztésű rakéták által lehetővé tett felbocsátások számának rohamos emelkedésével párhuzamosan a jóval lassabb tempóra épített űrkikötők válhatnak az iparág szűk keresztmetszetévé. A Kennedy Űrközpont belső NASA-jelentése szerint az 1960-as évekből származó infrastruktúra nem képes lépést tartani a kereskedelmi igényekkel, a SpaceX és a Blue Origin pedig egyenként is évi 120 indítást tervez Floridából. Az űrverseny új frontvonala így már nem csupán a rakétagyártás, hanem az is, hogy az Egyesült Államok, Kína és Európa mely szereplői tudnak a jövő szupernehéz, újrahasználható rakétáihoz megfelelő földi kapacitást kiépíteni. Cikkünkben végigvesszük, milyen problémákkal küzd az Egyesült Államok az űrszektor egyik kulcsfontosságú területén, és a legnagyobb űrhatalom kihívói hol tartanak ezen a téren.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×