Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.41
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Melyik főiskola maradhat talpon?

Bár az oktatási tárca nem titkolt célja, hogy csökkentse a felsőoktatási intézmények számát, az InfoRádió által megkérdezett főiskolák nem érzik magukat veszélyben. Ettől függetlenül ők is úgy vélik, hogy sokkal kevesebb egyetem és főiskola lehet a közeljövőben.

A felsőoktatási törvény módosításának része lehet, hogy az egyszerre több helyen dolgozó oktatónak választaniuk kell, hogy mely intézménynek jelentsen plusz állami pénzt tudományos fokozatuk.

Az oktatási miniszter emiatt korábban az InfoRádiónak négy felsőoktatási intézmény megszűnését prognosztizálta 2010-ig.

Kandikó József, a Magán- és Alapítványi Felsőoktatási Intézmények Vezetői Kollégiumának elnöke szerint viszont jóval több intézmény zárhat be a felsőoktatási reform befejezéséig.

Szerinte az intézmények csaknem negyedének kell új területet találnia.

Ebben nem kételkednek az InfoRádió által megkérdezett intézményvezetők sem, arra viszont nem számítanak, hogy pont rajtuk csattan az ostor.

Juhász István, a budapesti Zsigmond Király Főiskola elnöke szerint előnyben lehetnek az alapítványi és magánfőiskolák.

Mint mondta, egy ambíciózus fiatal oktató egy nagy állami egyetem hosszú döntési folyamatában nehezen tudja érvényesíteni elképzeléseit. Így számára vonzóbb lehet egy nem állami intézmény.

Juhász István nem számít arra, hogy az úgynevezett Intercity professzorok, vagyis azok a tanárok, akik több város között ingázva tartják óráikat, és így nem tudnak foglalkozni a hallgatókkal, tömegesen vándorolnak el a Zsigmond Király Főiskoláról.

Ahogy a Harsányi János Főiskola rektora sem fél ettől. Forrai Tamás szerint - noha ők is alkalmaznak Intercity professzorokat -, nincs félnivalójuk.

Mint mondta, azzal is vonzó lehet egy alapítványi főiskola, ha versenyképes jövedelmet és megfelelő feladatokat kínál oktatóinak.

A Harsányi János Főiskola a főváros egyik legifjabb felsőoktatási intézményként hirdeti magát, Forrai Tamás szerint mégis a versenynek kell eldöntenie, hogy mely intézmény maradjon talpon.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×