Infostart.hu
eur:
384.88
usd:
328.08
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén

Bírósági ítélet lassítja az M0-ás építését

Új eljárást rendelt el az M0-ás körgyűrű 31-es számú főút és M3-as autópálya közötti szakaszának engedélyezési perében a Fővárosi Bíróság.

A testület egyúttal hatályon kívül helyezte a Környezetvédelmi Főfelügyelőség korábbi engedélyét.

A bíróság indoklása szerint ellentétes a jogszabályokkal az, hogy az első fokú környezetvédelmi határozatban az érintett nyomvonalon négy csomópont megépítése szerepelt, míg az építési engedélyben már csak három.

A Fővárosi Bíróság úgy látja, hogy ez növelheti a környezetterhelést a lehajtóknál, ezért a környezetvédelmi vizsgálatok után új építési engedélyezési eljárást is le kell folytatnia a Közlekedési Főfelügyeletnek.

Szigetmonostor önkormányzata azért indított pert a Közlekedési Főfelügyelet ellen, mert az M0-ás Duna-hídjának megépítésére adott engedélyekor nem vette figyelembe az 1999 óta jogerős környezetvédelmi szakhatósági engedélyt, ami szerint a nagy híddal egy időben egy másik kis híd megépítése is szükséges.

Szilágyi Lajos, Szigetmonostor polgármestere hangúlyozta: ragaszkodnak a kis híd megépítéséhez, e nélkül a település nem adja meg a használatba vételi engedélyt.

Címlapról ajánljuk
40 százalékos ugrás – Szakértő a Mol történelmi lépéséről

40 százalékos ugrás – Szakértő a Mol történelmi lépéséről

Megállapodás született a Mol és az orosz Gazpromnyefty között a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban lévő, többségi orosz tulajdonrész megvásárlásáról. Az üzlet jelentőségéről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetőjét kérdezük.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Napra pontosan egy évvel ezelőtt történt, hogy Donald Trump másodjára is átlépte az Ovális Iroda küszöbét. Az ünnepélyes évfordulóról azonban csak elvétve tudunk szót ejteni, hiszen az amerikai elnök talán még a megszokottnál is lobbanékonyabban kezdte az újévet: nyitányként az éjszaka közepén elraboltatta a caracasi elnöki palotából Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Ezt követően más latin-amerikai országokra is rákerült a Fehér Ház baljós célkeresztje, de miután rendkívül véres tüntetések söpörtek végig Iránon, az elnök a közel-keleti országban lengetett be légicsapást. Ez végül megmaradt fenyegetésnek, úgy tűnik ugyanakkor, hogy Trump a dán fennhatóságú Grönland megszerzéséért a falig is hajlandó elmenni. Látván, hogy az európai országok kitartanak az északi-sarkvidéki sziget szuverenitása mellett, Trump büntetővámokat helyezett kilátásba, amire az Európai Unió kereskedelmi megtorlással felelhet.   A Trump-adminisztráció külpolitikai manőverezéséről dr. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×