A lap szerint a katasztrófavédelem ügyeletesének nincs mentsége arra, hogy csak órákkal a vihar kitörése után később olvasta el a meteorológiai szolgálat legmagasabb, piros fokozatú riasztását. Azt azonban ma már nem lehet megmondani, mi történt volna, ha időben megnézik az üzenetet. Egy illetékes szerint a meteorológia általános előrejelzése alapján valószínűleg egyik beosztott sem kezdeményezett volna rendkívüli intézkedéseket felettesének. Ugyanis gyakran előfordul, hogy a meteorológia más tartalmú jelzéseket küld ki partnereinek, mint ami honlapján áll.

A Magyar Nemzetben az áll, hogy a Fidesz parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi az augusztus 20-án történtek kivizsgálására - jelentette be Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője. A vizsgálóbizottság célja a kormányzati felelősség vizsgálata, és nem a politikai felelős megnevezése. Hankis Elemér szociológus a közszolgálati televízióban azt mondta: Franciaországban hasonló esetben lemondott volna a miniszter, függetlenül attól, tudott volna tenni valamit a tragédia megakadályozásáért. Hozzátette: késő kádári, posztkádári ködösítést lát.

A lap beszámol arról is, hogyma kerül az Országos Érdekegyeztető Tanács elé a konvergenciaprogram. Mivel a dokumentumot szeptember 1-jéig kell benyújtani Brüsszelben, a szociális partnerek nem számítanak érdemi egyeztetésre.

A Napi Gazdaságban olvasható, hogy az ország első szalmatüzelésű bioerőműve épülhet Szerencsen, ha a környezetvédelmi vizsgálatok után jóváhagyják a projektet. Az 50 megawatt teljesítményű erőmű beruházása 30 milliárd forint, amelynek túlnyomó hányadát uniós forrásból finanszíroznák.

A Világgazdaság számol be arról, hogy nem csökken itthon a szakmunkáshiány, 4.000 üres álláshelyet jeleztek a vállalkozások a második negyedévben a gépészet szakmacsoporton belül, ahová többek között a gépgyártás, a szerelés, a finommechanika, a hegesztés és a felületkezelés is tartozik. Ugyanebben az időszakban az építőiparhoz kapcsolódó posztok közül közel 3.000 volt üres.

Mindezen túlmenően a közlekedés, a mezőgazdaság és a könnyűipar az, ahol a legnagyobb munkaerőhiánnyal küzd az ország - derült ki a Nemzeti Szakképzési Intézet adatbázisából, amelyet a megyei és a fővárosi munkaügyi központokhoz bejelentett üres álláshelyek alapján hozott létre. Fedor Mihály, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakképzési osztályvezetője elmondta: a negyedéves összesítő kimutatást folyamatosan közzéteszik, így tájékoztatva a szakképző intézményeket és a tanulókat a munkaerő-piaci kínálathoz igazodó szakképesítésekről.