A hallgatói szervezet elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában úgy vélte: ha ésszerűbben határoznák meg az egyes intézmények képzési keretszámait, akkor nem lenne szükség az új, tandíj-jellegű fejlesztési részhozzájárulásra.

Ekler Gergely hozzátette: az állam jelenleg 212 milliárd forintot fordít a felsőoktatási tanulmányok finanszírozására, de pazarló a gazdálkodása.

A hallgatói szervezet elnöke szerint a munkaerő-piac vizsgálatával felmérhető, mely szakok végzősei közül kerülnek ki a pályakezdő munkanélküliek, és ennek tükrében csökkenteni kellene a keretszámot vagy megszüntetni a szakot.

Ekler Gergely úgy fogalmazott: az intézkedéssel színvonalasabb felsőoktatás valósulna meg Magyarországon.

A szülőknek sem tetszik

Korábban az Országos Szülői Szervezetek Egyeztető Fóruma is kifogásolta a fejlesztési részhozzájárulás bevezetését.

A szülői szervezet szerint alkotmányossági aggályokat vet fel, hogy a felsőoktatási intézmények szabadon határozhatják meg, milyen paraméterek alapján adnak ösztöndíjat a hallgatók 15 százalékának.

A szülők azt is nehezményezték, hogy az oktatási kormányzat a velük való egyeztetés nélkül kívánja bevezetni azt a fejlesztési részhozzájárulást, amelyet az esetek 90 százalékában nem a gyerekeik, a hallgatók, hanem ők fizetnek be.

Az Országos Szülői Szervezetek Egyeztető Fórumának elnöke aggályosnak tartotta, hogy az egyik hallgató szülei fizetik ki a másik hallgató tanítási költségeit, ráadásul a tanév végén még át is tehetik a gyerekét a költségtérítéses képzésbe.

A fer vázlatosan

A fejlesztési részhozzájárulás (fer) az alapképzésben évi 105 ezer, a mesterképzésben 150 ezer forint; ettől az intézmények plusz-mínusz ötven százalékkal eltérhetnek. Így az alapképzésben havonta minimum 4.375, maximum 13.125 forintot kell fizetni.

A fejlesztési részhozzájárlás a 2007/2008-as tanévtől lép életbe, fizetniük a 2007-ben beiratkozottaknak kell, 2008-tól, első évük tanulmányi eredményétől függően.

A hallgatók közül a legeredményesebb 15 százalék fizetési mentességet, illetve tanulmányi ösztöndíjat kap.

A részhozzájárulás megfizetése alól mentesülnek a doktori képzésben részt vevők, az első felsőfokú szakképzést megszerzők, a halmozottan hátrányos helyzetűek.

Újdonság, hogy hiába vesznek fel valakit államilag finanszírozott képzésre, ha nem teljesít félévente legalább 30 kreditet, kikerül az államilag finanszírozott oktatásból.

A rendszer fordítva is működik: ha valakit költségtérítéses képzésre vesznek fel, de kiemelkedően teljesít, átkerülhet államilag finanszírozott képzésre.