- A megszabadulás egy nagy lelki tehertételtől, ez a legfontosabb. A könyvek olyan fontosak a magyarok számára, mint amilyen a történelmi zászlók, vagy később a Szent Korona visszaadása volt. Sárospataknak önmagán messze túlmutató jelentősége van. Magyarország nagyon sokat veszített a második világháborúban, elveszítette a második hadsereget, elveszített rengeteg ártatlan életet, elveszített egy illúziót és elveszítette a történelmi örökségének ezt a fantasztikus részét.

- A sárospataki könyvek hazahozatala fellendítheti-e az orosz-magyar kapcsolatokat, akár gazdasági, akár államközi szinten?

- Ez a lépés lezárja az elmúlt tizenhat év átmenetét, amelynek során alapvetően megváltozott Magyarország és Oroszország viszonya. Az utolsó négy év áttörést jelentett a gazdaságban, minden korábbinál magasabb ma a gazdasági forgalom, már nem ideológiáról beszélünk, hanem üzletről, almaszállításról, borszállításról, kórházépítésről, és gyógyszergyárat építéséről Moszkva mellett. Arról szól a két ország kapcsolata, amiről szólnia kell Európában. Lehántottuk róla a múltat és az ideológiát. Ezt az elmúlt négy évben értük el, és erre személyesen is büszke vagyok, és hozzá kell tenni: ez Medgyessy Péternek is személyes érdeme.

- Most mindenkit a gázellátás foglalkoztat. Szóba kerül-e Putyin elnökkel való találkozóján? Mennyiben történhet az orosz fél beleegyezésével, illetve ellenében az alternatív források biztosítása?

- Magyarországnak és Oroszországnak egyaránt az az érdeke, hogy az orosz gázállítás biztonságos legyen; az a jó szállító, aki biztonságosan szállít. Magyarország akkor jár el helyesen, ha - megbecsülve az orosz szállításokat - két-három dolgot megtesz. Az első: legyen olyan gáztároló kapacitásunk, amely akkor is kiszolgál minket, ha a szállításokkal valami baj történik. A második az alternatív szállítási útvonal, amely lehet a Nabucco-vezeték, vagy a cseppfolyós gáz szállítására alkalmas adriai vezeték. Három: legyen európai és regionális együttműködés. Mindegyikről tárgyalni kell, és egyiket sem Oroszország ellenében, hanem adott esetben - például a gáztározók esetébenl - vele együtt kell megoldani.

- Szóba került egy 1,2 milliárd köbméteres gáztároló építése Magyarországon. Ez mikor kezdődhet el, és mennyire lehet ebbe belevonni az oroszokat, mekkora az esélyük a pályázaton?

- Mindenki egyenlő eséllyel pályázik, de hozzá kell tenni, hogy a beruházás értékének nagyon nagy részét teszi ki maga a tárolt gáz, ebben az oroszoknak nyilvánvalóan előnyük van a többi építővel szemben. Ez a beruházás még az idén megindul, az Országgyűlés nemrégiben fogadta el a szükséges jogszabályokat. Idén folyamatosan bővülő kapacitásokkal fogjuk elérni az 1,2 milliárd köbmétert. Magyarországon minden befektető egyenlő eséllyel indul, nem szabad különbséget tenni valamilyen elvont szempont alapján. Aki a legjobb ajánlatot teszi biztonság, műszaki megoldás, ár tekintetében, azzal kell együttműködni.

- A januári gázellátási zavarokra visszatérve: kell-e attól félni a jövőben, hogy akadozni fog az oroszországból érkező gáz szállítása?

- A december-január fordulóján történteket egyedi, kivételes esetnek tartom, amelyből sokan azt a következtetést vonták le, hogy a gázszállítás biztonsága elsőrangú kérdés, amelyet nem szabad veszélyeztetni. Ezt ma már a korábbinál sokkal jobban tudja az összes érintett ország, az Európai Unió tagállamai, Ukrajna, Oroszország. Így stabil, biztonságos és kiszámítható szállításokra lehet felkészülni.

- Erre garanciát is ad az orosz fél?

- A következő két napban aláírandó egyik megállapodásban ezt kifejezetten vállalják, és nincs okunk kételkedni a szavukban.