A szocialista politikus közölte: már 2002-ben is megígérték a heti munkaidő csökkentését, többféleképpen próbálták ezt teljesíteni, de sikertelenül.

Simon Gábor szerint ennek több oka is van: a magyar gazdaság teljesítőképessége, illetve, hogy nem volt meg a konszenzus az Országos Érdekegyeztető Tanácsban.

A kormánypárti képviselő hozzátette: jelenleg is tárgyalnak arról, hogy munkaközi szünetek vagy plusz pihenőnap beiktatásával hogyan tudnának érvényt szerezni vállalásuknak.

Biztosan kezdeményezni fogjuk a heti munkaidő csökkentését, a munkavállalói szervezetek támogatják ezt, a munkaadók viszont csak "egy megfelelő gazdasági pályán tudnak helyt adni egy ilyen javaslatnak" - hangsúlyozta Simon Gábor.

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke az InfoRádióban azt mondta: csökkenteni kell a munkaidőt, és erre a szakszervezeti szövetségnek több javaslata is van, de négy éve mindegyik rendre elbukik a munkaadókkal folytatott érdekegyeztető tárgyalásokon.

Wittich Tamás hangsúlyozta: felmérésük szerint a munkaadók már a mostani törvényt sem tartják be, mert a dolgozók ugyanazért a fizetését a valóságban nem negyven, hanem negyvenkét és fél órát kénytelenek dolgozni hetente.

Az Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottságának fideszes alelnöke szerint az MSZP mostani munkaidő-csökkentésre vonatkozó javaslata ugyanolyan üres ígéret, mint a négy évvel ezelőtti.

Bernáth Ildikó az InfoRádiónak elmondta: nem valósult meg sem a 38 órás munkahét, sem a 400 ezer új munkahely, lett viszont 400 ezer munkanélküli.