Infostart.hu
eur:
364.09
usd:
325.22
bux:
143550.77
2026. október 13. kedd Ede, Kálmán
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Alakuló ülésén a kegyelmi ügyet feltáró bizottság iratbekérésekről is döntött

Megtartotta alakuló ülését a kegyelmi botrány felelőseit feltáró országgyűlési bizottság szerdán Budapesten. A képviselők döntöttek a testület ügyrendjéről, munkatervéről és a vizsgálathoz szükséges iratbekérésekről.

A bizottsági vizsgálat középpontjában az a döntés áll, amellyel Novák Katalin köztársasági elnök 2023-ban kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesének. K. Endrét jogerősen azért ítélték el, mert közreműködött a gyermekotthon igazgatójához, V. Jánoshoz kötődő pedofil bűncselekmények eltussolásában, többek között azzal, hogy megpróbálta rábírni az áldozatokat vallomásuk visszavonására.

A kegyelmi döntést Varga Judit akkori igazságügyi miniszter ellenjegyezte, és ezzel az hatályossá vált.

Schummer Orsolya (Tisza), a paritásos bizottság elnöke közölte: december 31-éig kell előkészíteni a testület tevékenységéről szóló jelentést. Elmondta, hogy a testület tagjainak július végén elküldte az ügyrendre vonatkozó javaslatát.

A bizottságnak fel kell tárnia, milyen jelzések érkeztek, milyen visszaélések történtek és miért nem indult eljárás, amely megakadályozhatta volna V. János tevékenységét, és miért nem történt időben érdemi intézkedés. Vizsgálni kell továbbá, hogyan juthatott el K. Endre kegyelmi ügye az Igazságügyi Minisztériumtól a Sándor-palotáig és hogyan születhetett meg végül a számára kedvező döntés. Az ügyben született lemondások nem helyettesítik annak feltárását, hogy ki mit tudott és ki próbálta meg a politikai felelősséget szűkíteni, annulálni – hangsúlyozta.

A bizottság több szakaszban végzi majd munkáját, ennek része az iratfeldolgozás, a tanúk meghallgatása, a hiányosságok feltárása és a zárójelentés elkészítése. 2011-12-től egészen napjainkig kívánnak vizsgálódni – jelezte.

A testület döntése alapján az Igazságügyi Minisztériumból, a Sándor-palotától, a Fővárosi Önkormányzattól, a bicskei gyermekotthontól, az illetékes gyámhatóságtól és az illetékes kormányhivataltól kérnek be iratokat várhatóan már a héten.

Zsigó Róbert (Fidesz) alelnök partnerséget ígért, amennyiben a vizsgálóbizottság tárgyilagos munkát végez és nem „politikai bunkósbotként” akar működni.

Rámutatott: mindenki egyetért azzal, hogy 2023-ban rossz, hibás döntés született. Felidézte a politikai következményeket, kiemelve, hogy lemondott a hivatalban lévő köztársasági elnök és lemondott Varga Judit igazságügyi miniszter, vállalva a felelősséget. Jogi következmény is volt, 2024-ben módosult az alaptörvény és szigorították az államfő kegyelmi jogkörének gyakorlását. A képviselő a munkatervet támogatta.

Novák Előd (Mi Hazánk) alelnök szintén támogatta a munkatervet, mint mondta, a legfontosabb, hogy induljon el a munka. Jelezte azt is: ismét benyújtotta a pedofil bűnelkövetők kémia kasztrálásáról szóló javaslatát.

Arról is beszélt, hogy komoly felelősségük van az ügy feltárásában, és csalódásként értékelte, hogy az első ülést csak most szeptemberben tartják. Úgy érzi, a Tisza politikai célokra kívánja használni az ügyet – mondta.

Címlapról ajánljuk

Megszavazta az Országgyűlés: 12 ezer fuvarozó kap adókedvezményt

Az üzemanyag drágulása miatt 12 ezer közúti fuvarozó kap literenként plusz 25 forint adókedvezményt az államtól az idei év végéig – döntött kedden az Országgyűlés.
inforadio
ARÉNA
2026.10.13. kedd, 18:00
Turi Attila
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
Hiába nő a hitelezés, a beruházások nem indulnak be: fordulóponthoz értek a magyar kkv-k

Hiába nő a hitelezés, a beruházások nem indulnak be: fordulóponthoz értek a magyar kkv-k

Jelentős költségvetési kiigazítás és nehéz átmeneti időszak várhat a magyar gazdaságra, a vállalkozások pedig 2027-ben sem számíthatnak érdemi keresleti vagy beruházási fellendülésre. A költségvetés rendbetételéhez a GDP több mint 1 százalékát kitevő beavatkozásra lehet szükség. A cégeknek eközben szigorúbb költségkontrollra, gyorsan megtérülő fejlesztésekre és hatékonyabb működésre kell berendezkedniük, miközben a kkv-hitelállomány növekedése mögött is inkább a forgóeszközhitelek fokozott igénybevétele állhat. A készülő vagyonadó az egymilliárd forint feletti nettó vagyonrészre vetne ki évi 1 százalékos terhet, az uniós finanszírozásban pedig egyre inkább a kedvezményes hitelek kerülhetnek előtérbe. Mindezekről a Portfolio kecskeméti, „Merre tovább hazai kkv-k? – Versenyképesség 2026-ban” című konferenciáján beszéltek a szakértők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×