Az intézet hétfői közleményében azt írta: bár a választás végeredménye a levélszavazatok, az átjelentkezők és a külföldön voksolók szavazatainak folyamatban lévő feldolgozása miatt még nem hivatalos, a jelenleg rendelkezésre álló adatokból is leszűrhető öt fontos tény az április 8-i parlamenti választásokról.

Ezek közül elsőként azt emelték ki, hogy a Fidesz-KDNP több listás szavazatot szerzett, mint parlamenti ellenzéke összesen. Ugyanis - mint kifejtették - a Fidesz és a KDNP közös listája

a belföldön szerzett 2,5 millió és további 100 ezer határon túli levélszavazattal összesen körülbelül 2,6 millió szavazatot szerzett.

Eszerint a Fidesz-KDNP listája mintegy 256 ezerrel több szavazatot szerzett, mint parlamenti ellenzéke összesen.

Népszerűség korosztályok szerint

A Nézőpont kitért arra is, hogy a választás napján készített közvélemény-kutatásuk alapján minden korcsoportban a Fidesz-KDNP a legnépszerűbb párt. A 18-29 évesek között 38 százalék a kormánypártokra, a Jobbikra csak 31 százalék szavazott. A többi korosztályban egyik párt sem tudta megközelíteni a Fidesz-KDNP népszerűségét.

A többi korosztályban egyik párt sem tudta megközelíteni a Fidesz-KDNP népszerűségét: a 30-39 évesek között 56, a 40-49 évesek között 48, az 50-59 évesek között 54, a 60 év felettiek között pedig 45 százaléknyi voksot kaptak az újraválasztott kormánypártok. Az MSZP-Párbeszéd és a Demokratikus Koalíció listájára az idősebb generáció tagjai szavaztak nagyobb arányban, míg a Jobbik és a Momentum listájára inkább a fiatalabbak - írták.

Budapest helyzete

Megállapították továbbá, hogy "Magyarország nem szakadt ketté, a Fidesz-KDNP Budapesten is erős". A kormánypártok 38,3 százalékot szereztek a fővárosban, 20 százalékponttal többet, mint a második helyezett MSZP-Párbeszéd. A harmadik 12,9 százalékkal a Jobbik, míg negyedik 10,6 százalékkal az LMP lett. A kormánypártok egyéni képviselőjelöltjeire 38,7 százalék szavazott.

Szervezett előválasztás?

A Nézőpont értékelése szerint nem a választási rendszernek köszönhető az ellenzék veresége. Mint megjegyezték: sokan úgy vélik, egy esetleges második forduló lehetőséget teremtett volna a kormánypártokkal szemben fellépő különböző ellenzéki erőknek a szervezettebb választási koordinációra. A Nézőpont szerint erre az első forduló előtt is lehetősége lett volna e politikai szereplőknek, például egy szervezett előválasztás keretében. "Ennek elmulasztásáért sem a kormánypártok, sem a választási rendszer nem tehető felelőssé" - szögezte le a Nézőpont.

A szavazóbázis

Mindemellett a listás szavazás hazai eredményeit vizsgálva az is megállapítható, hogy szavazóbázisának jelentős növelésére kizárólag a kormánypártok voltak képesek. Míg 2014-ben 2,1 milliót meghaladó belföldi listás eredményt produkáltak, addig idén április 8-án több mint 2,6 millió voks érkezett belföldről a Fidesz-KDNP listájára. A kormánypártok majdnem 400 ezres bővülésével szemben a Jobbik országos listájára idén valamivel több mint 1 millió szavazat érkezett belföldről, amely szinte pontosan megegyezik a 4 évvel ezelőtti szintén mintegy 1 milliós adattal. A Jobbikhoz hasonlóan a "baloldali-zöld spektrum" támogatottsága is érdemben változatlan maradt 4 év alatt: 2014-ben a baloldali összefogás és az LMP listái összesen mintegy 1,5 millió belföldi szavazatot kaptak belföldről. 2018-ban már kevesebb mint 1,5 millióan támogatták belföldről az MSZP-Párbeszéd, a DK, a Momentum, az Együtt és az LMP listáinak valamelyikét - fejtették ki.

A Nézőpont Intézet kutatása a választás napján, de nem exit poll módszertannal, hanem telefonon készült 750 ember megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint - olvasható közleményükben.