Infostart.hu
eur:
377.97
usd:
317.81
bux:
130328.22
2026. február 10. kedd Elvira
A Franciaországtól a görög légierõnek vásárolt 24 Rafale harci gép közül megérkezik az elsõ hat a tanagrai légi támaszpontra 2022. január 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/ANA-MPA/Jórgosz Vicarasz

Kétes múltú francia gépek kerülnek Ukrajnához

Felment a francia gyártó, a Dassault papírjainak árfolyama azt követően, hogy közölték: Ukrajna 100 Rafale harci gépet vásárol. Kommentátorok szerint azonban „politikai ígéretről” és nem üzleti szerződésről van szó.

Ukrajna 100 darab korszerű, francia gyártású Rafale harci gépet vásárol a jövőben – erről írt alá szándéknyilatkozatot a párizsi Elysée palotába látogató ukrán elnök.

Volodimir Zelenszkij hétfőn volt Emmanuel Macron francia államfő vendége, az ő hivatala történelminek nevezte a megállapodást. Az alku része új légvédelmi-, drón- és radarrendszerek vásárlása is.

Macron – akit az ukrajnai háború kezdetén még sokan bíráltak, mert szóba állt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – most már úgy fogalmazott: az ukrán hadsereg „felélesztése kollektív biztonságunk kulcseleme”.

Az orosz invázió első éveiben az ukránok kénytelenek voltak saját, szovjet időkből maradt Migjeiket használni, miközben kitartóan lobbiztak azért, hogy F–16-os amerikai harci gépeket kapjanak. A Biden-adminisztráció vonakodott, egyes katonai szakértők pedig később arról kezdtek el beszélni, hogy a háború alakulása miatt már nem volt sok értelme a hosszas átképzést igénylő és az orosz légvédelem által sebezhető F-16-osok átadásának.

Végül jött az amerikai „igen”, aminek nyomán az európai szövetségesektől megérkeztek ezek a gépek. Kijev szerint igenis hasznos a modell, mert „oroszlánrésze” volt orosz cirkálórakéták lelövésében. A nyugati gépek révén brit–francia és amerikai cirkálórakétákkal is hatékonyabban tudnak támadni orosz célpontokat – jegyzi meg a The Financial Times.

Az ukrán légierő korszerűsítése közben továbbra is napirenden szerepel.

Kijev októberben szerződést írt alá Svédországgal 150 darab Gripen vásárlásáról.

Miből?

De hogy miből lesz pénze Ukrajnának – különösen az energetikai szektorában napvilágra került korrupció közepette – új harci gépek és légvédelmi eszközök vásárlására?

Macron és Zelenszkij szerint Kijev uniós és kétoldalú finanszírozást vesz majd igénybe, és esetleg hozzányúl a befagyasztott orosz vagyonhoz – bár ezt egyes uniós tagállamok ellenzik. Macron felvetette, hogy az EU további kölcsönt vehet fel Ukrajna „a stabil és megbízható” finanszírozásához.

A két vezető arról is megállapodott, hogy közösen fognak gyártani elfogó drónokat, a budapesti metrókocsik felét adó Alstom pedig 470 millió euró értékben, 55 mozdonyt szállít az ukrán vasútnak. Ezt főként az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank finanszírozza.

Visszatérve a Rafale-gépekre – azok nimbuszát kikezdte a közelmúltbeli indiai-pakisztáni miniháború. Pakisztán – kínai rakétákkal – képes volt több ilyen indiai gépet lelőni. Szakértők ugyanakkor megemlítik: az indiaiak pontatlan hírszerzési információt kaptak a kínai rakéták képességeiről – az ukránok valószínűleg tanulhatnak az esetből.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Rubio érkezik, Vance vagy Trump jöhet – Magyarics Tamás: nem véletlen az időzítés

Rubio érkezik, Vance vagy Trump jöhet – Magyarics Tamás: nem véletlen az időzítés

Marco Rubio amerikai külügyminiszter – miután részt vesz a 62. Müncheni Biztonsági Konferencián – február 15-én és 16-án Szlovákiába és Magyarországra látogat. Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető Budapesten magyar kormányzati vezetőkkel egyeztet a kétoldalú és regionális érdekek megerősítéséről, egyebek mellett a globális konfliktusok rendezését célzó békefolyamatok iránti elkötelezettségről, valamint az amerikai–magyar energetikai partnerség elmélyítéséről. Magyarics Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora szerint nem véletlen, hogy Rubio éppen Magyarországra és Szlovákiába látogat.
inforadio
ARÉNA
2026.02.11. szerda, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Oroszország az eddigi legsúlyosabb támadását hajtotta végre február 7-én az ukrán atomerőműveket kiszolgáló nagyfeszültségű alállomások ellen, a csapássorozat következtében Ukrajna nukleáris áramtermelése nagyjából a felére esett vissza. Oroszország az alállomások megsemmisítésével próbálja leválasztani az erőműveket a hálózatról, ez azonban nincs kockázat nélkül: az atomerőműveknek biztonsági okokból folyamatosan áramra van szükségük, különben pedig tartalék dízelgenerátorokra kell támaszkodniuk. Ha viszont ezek meghibásodnak, órákon belül atomkatasztrófa következhet be. Közben az ukrán haderő visszavert egy nagyszabású orosz áttörési kísérletet a pokrovszki frontszakaszon: a Spartan egység légi felderítése időben észlelte az orosz csapatmozgást, az ukrán alakulatok pedig csapást mértek a támadókra. A Bloomberg tegnap megírta: az Európai Unió több forgatókönyvet is vizsgál Ukrajna leendő tagsága kapcsán egy esetleges békemegállapodás részeként. Az egyik lehetőség szerint Ukrajna már a formális csatlakozás előtt megkapná a tagságból fakadó védelem egy részét. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×