Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Marco Rubio amerikai külügyminiszter sajtóértekezletet tart az ASEAN-országok külügyminiszteri találkozóján Kuala Lumpurban 2025. július 10-én.
Nyitókép: MTI/AP/AFP pool/Mandel Ngan

Marco Rubio is megüzente Moszkvába, hogy Donald Trump besokallt

Trump elnök egyre türelmetlenebb Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben az ukrajnai háború elhúzódása miatt – mondta az amerikai külügyminiszter. Miközben a héten különösen súlyos orosz légicsapások érték Ukrajnát, Washington felújítja a fegyverszállítást Kijevnek.

Arról, hogy Donald Trump elnöknek fogytán a türelme, Marco Rubio amerikai külügyminszter számolt be orosz kollégájának, Szergej Lavrovnak egy négyszemközti megbeszélésen a malajziai ASEAN-csúcstalálkozón. Nem kellett volna fárasztania magát: Trump a napokban káromkodással tűzdelve, a nyilvánosság előtt is jelezte: Putyin mindig nagyon udvarias, de elégedetlen a mellébeszélés miatt.

Rubio és Lavrov másodszor egyeztetett személyesen, ezúttal a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége, az ASEAN külügyminiszteri találkozóján, Kuala Lumpurban. Rubio itt finomabban fogalmazott, mint főnöke: „Trump elnök nyilvánosan is világossá tette, hogy szerinte nincs elég rugalmasság az orosz oldalon ahhoz, hogy a konfliktust végre lezárják”, és egy ütemtervet követelt. A felek a beszélgetést „őszinte hangvételűnek” nevezték – ami a diplomáciai nyelvezetben azt jelentheti, hogy egyenesen megmondták egymásnak, mit gondolnak –, miközben úgy fogalmaztak, hogy a középpontban egy lehetséges békemegállapodás állt.

A diplomáciai törekvések ellenére az orosz haderő szerdára virradóra példátlan erejű légitámadást hajtott végre Ukrajna-szerte. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondása szerint „728 drón és 13 rakéta csapódott be az ország különböző pontjain egyetlen éjszaka alatt.” Az államfő a támadást „egyszerűen terrorizmusnak” nevezte, és hangsúlyozta: „pont akkor történt, amikor a nemzetközi közösség a tűzszünet és a béke felé tett lépéseken dolgozott.” Az orosz média ugyanakkor ukrán dróntámadásokról számolt be.

Úgy tűnik közben, hogy Trump-kormányzat külpolitikájában új irány körvonalazódik. A napokban látott napvilágot egy könyvrészlet, amely szerint Donald Trump korábban azt mondta: „szétbombázná Moszkvát,” ha Oroszország újabb támadást indítana Ukrajna ellen. Ugyanakkor az elnök azután, hogy a múlt héten felfüggesztették a fegyverszállítást – amelyről állítólag nem is tudott –, most újra támogatást ígért Kijevnek.

Az európai szövetségesek közük az Egyesült Királyság is megerősítette elkötelezettségét: Angela Rayner brit miniszterelnök-helyettes csütörtökön több mint 5 ezer légvédelmi rakéta szállításáról szóló megállapodást írt alá Rómában, az Ukrajna helyreállításáról szóló nemzetközi konferencián. A brit kormány egyúttal megerősítette: a következő év során akár 283 millió font kétoldalú támogatást is nyújt Ukrajnának.

A római konferencián eddig összesen mintegy 10 milliárd eurónyi segélyt ígértek meg Kijevnek.

Trump frusztrációja ellenére „a béketárgyalások nem akadtak el,” és az orosz kormány „továbbra is politikai és diplomáciai úton kívánja elérni céljait” – ezt magyarázta Dmitrij Peszkov. A Kreml szóvivője közölte: Moszkva Kijev jelzésére vár, hogy készen áll-e a tárgyalások harmadik fordulójára – az első kettőt még májusban tartották Isztambulban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×