Infostart.hu
eur:
349.73
usd:
301.37
bux:
138190.47
2026. június 16. kedd Jusztin
Tupoljev Tu-95MSz nehézbombázók az oroszországi Engelsz légibázison
Nyitókép: Wikipédia

Ezúttal az ukrán elnök keménykedik

Az atomerőművek Ukrajnához tartoznak – ezt mondta egy nyilvános kommentárban az ukrán elnök Donald Trump ajánlatára. Közben az oroszokat bírálta az éjszakai légicsapásokért, bár Ukrajna is támadott egy mélyen orosz területen fekvő légibázist.

Az amerikai elnök békeközvetítési lépései ellenére teljes gőzzel folyik az orosz-ukrán háború. A felek csütörtökre virradó éjszaka is lecsaptak és egymást vádolták a békeerőfeszítések aláásásával. Volodimir Zelenszkij azt mondta: az orosz támadások világossá tették, hogy „mi Moszkva valódi hozzáállása a békéhez”. A központi, Kropivnicki városból 30 robbanást, a keleti Kupjanszkból pedig 20 bomba becsapódását és egy ember halálát jelentették.

Az oroszok közben viszont Kijevet a békekezdeményezések szabotálásával vádolták, mert egy olyan fekete-tengeri olajtárolót támadott, ahol a Kazahsztánból érkező olajvezeték fut.

Ukrajna emellett masszív dróntámadást hajtott végre a mélyen orosz területen fekvő, Szaratov régióban. Az orosz védelmi tárca szerint az Engels-légibázist és környékét 54 drón érte el. A helyi kormányzó szerint 30 lakóház is megrongálódott és több helyen tűz ütött ki, ami házakat is elért.

A bázist „kulcsfontosságúnak” nevezik az ukrán városok elleni ismétlődő légicsapásokban, mivel az azoknak a stratégiai bombázóknak és cirkálórakétáknak az otthona, amelyekkel a támadásokat végrehajtják.

A felek közben – Donald Trump 30-napos tűzszüneti javaslata ellenére – csak annyit ígértek, hogy nem támadják ez idő alatt egymás energetikai hálózatát.

A Trumppal folytatott szerdai hívás után Volodimir Zelenszkij csütörtökön, Norvégiába látogatva, makacsabb hangnemet ütött meg.

„Az atomerőművek Ukrajnához tartoznak” – mondta egy sajtótájékoztatón, Trumpnak arra az ötletére válaszolva, hogy azokat átvenné az Egyesült Államok, egyfajta biztonsági garanciát adva Kijevnek.

A Trumppal folytatott hívásról az európai vezetőket informálva azt mondta, hogy „az Ukrajnának adott európai segítség nem csökkenhet, sőt növekednie kell”, és 5 milliárd euro értékű lőszert kért a blokktól – amit Kaja Kallas uniós külügyi vezető is támogatott. „Mindent, amivel a kontinenst meg lehet védeni, itt kell gyártani, Európában. Együtt kell dolgoznunk” – közölte az ukrán elnök és hozzátette: Európa profitálhat az ukránok drón- és elektronikus hadviselési tapasztalataiból.

Bahcsiszaraj, 2022. február 15.
Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által közreadott kép vasúti szerelvényekre helyezett harcjárművekről a Krím-félszigeten lévő Bahcsiszarajban 2022. február 15-én. Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője bejelentette, hogy megkezdték az állomáshelyükre történő visszatérésre felkészülést az orosz déli és nyugati katonai körzet azon csapatai, amelyek részt vettek az Oroszország területén zajló hadgyakorlaton.
MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata
Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által közreadott kép vasúti szerelvényekre helyezett harcjárművekről a Krím-félszigeten lévő Bahcsiszarajban 2022. február 15-én. Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője bejelentette, hogy megkezdték az állomáshelyükre történő visszatérésre felkészülést az orosz déli és nyugati katonai körzet azon csapatai, amelyek részt vettek az Oroszország területén zajló hadgyakorlaton. MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata

Zelenszkijnek ahhoz is volt pár szava, hogy a hírek szerint Donald Trump orosz területnek ismerné el az elcsatolt Krím-félszigetet. „A Krím ukrán félsziget, Trump elnök ezt nem hozta szóba... lehet ott ötcsillagos szállodát és mást építeni, de

az ukránok nélkül a turisták nem térnek vissza, minden kihal”

– mondta, értékelések szerint Trump ingatlanokhoz való vonzalmára apellálva.

A Sky News elemzője szerint Zelenszkij immár úgy érzi, hogy ő is az asztalnál ül és nem érzi kényszerítve magát.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter az Országgyűlésben: nem szeretnénk kisajátítani sem 1956-ot, sem 1989-et

Magyar Péter az Országgyűlésben: nem szeretnénk kisajátítani sem 1956-ot, sem 1989-et

A 301-es parcellánál tartott megemlékezés után az Országgyűlés is 1956-os hőseinkre emlékezett, Magyar Péter miniszterelnök tartott beszédet. Ezután az Országgyűlés tárgyal a 110 oldalas korrupcióellenes törvénycsomagról, amelyben szó esik a vagyonnyilatkozatokról, a „kekvákról”, az egyetemekről és a közbeszerzésekről is. De jön az eddigi tanári teljesítményértékelés eltörlésének vitája is a rendkívüli ülésnapon.
Stabilitás nélkül nincs növekedés: pénzügyi mozgásteret keresnek a zalai kkv-k

Stabilitás nélkül nincs növekedés: pénzügyi mozgásteret keresnek a zalai kkv-k

Megduplázódott tavaly a zalai vállalkozások finanszírozási igénye, a kihelyezések döntő része azonban likviditási célú volt, ami azt jelzi, hogy a kkv-k jelentős része bővítés helyett egyelőre stabilizálásban gondolkodik. A KAVOSZ zalaegerszegi roadshow-ján elhangzottak alapján a régi növekedési modell nem tér vissza: a vállalatoknak a hatékonyság javítására, digitalizációra és tudatos pénzügyi tervezésre kell összpontosítaniuk. A zalai cégvezetők tapasztalatai szerint a kereslet bizonytalansága, az árfolyamhatások, a munkaerőhiány és a generációváltás egyszerre nehezíti a működést. Előnybe azok a kkv-k kerülhetnek, amelyek megőrzik alkalmazkodóképességüket, és a kedvezményes finanszírozási eszközöket a működés stabilizálása mellett technológiaváltásra és termelékenységjavításra is fel tudják használni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×