eur:
406.51
usd:
383.97
bux:
79253.01
2024. november 19. kedd Erzsébet
MTI/Mónus Márton
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Szlovákiában rekordszámban utasították el a rendkívüli katonai szolgálatot

Szlovákiában az előző évhez képest harmincszor többen nyújtottak be idén olyan nyilatkozatot, amelyben elutasítják a rendkívüli katonai szolgálatot. Esetleges mozgósítás esetén a nyilatkozatot benyújtó személyeket hagyományos katonai szolgálatra nem, csak alternatív szolgálatra, például kórházi kisegítésre és ehhez hasonló feladatokra lehet behívni.

A vonatkozó szlovák szabályozás szerint a nyilatkozat benyújtásának lehetőségével a hadköteles életkorba lépő fiatalok élhetnek, illetve az összes hadköteles személy, kizárólag minden év januárjában. A nyilatkozat csak akkor érvényes, ha azt békeidőben nyújtják be, háborús helyzet esetén nem.

A nyilatkozatot leadó személyek idei, több mint 40 ezres száma rendkívül magasnak számít: csaknem ötszázszor magasabb, mint két évvel ezelőtt. A védelmi minisztérium korábbi adatai szerint 2021-ben még csak 85-en adtak be ilyen nyilatkozatot, tavaly ez a szám már közel másfél ezerre nőtt. A rendkívüli katonai szolgálat elutasítását célzó nyilatkozatot csak egyszer kell benyújtani, az ugyanis visszavonásig érvényes.

A nyilatkozat indoklásában lelkiismereti és vallási okok szerepelhetnek.

A katonai szolgálat megtagadása azonban nem jelenti azt, hogy az érintett elkerüli az esetleges hadiállapottal járó kötelezettséget. Ha egy állampolgár megtagadja az ilyen szolgálatot, a törvény értelmében a kerületi katonai parancsnokság felveszi a civil szolgálatra kötelezett állampolgárok jegyzékébe. Ilyen esetekben mindenekelőtt kórházi és konyhai szolgálatra osztanák be a polgárokat.

Az öt és fél millió lakosú Szlovákiában 2006-ban szűnt meg az általános sorkatonai szolgálat, a hadköteles férfiak száma jelenleg mintegy egymilliót tesz ki. A szlovák védelmi tárca szóvivője, Martina Kakaščíková azt mondta, a beérkezett nyilatkozatok elbírálása még folyamatban van. Ugyanakkor úgy vélekedett, a végleges szám nem befolyásolja majd az ország védelmi képességeit.

"Sokan vannak, akik jogosulatlanul jelentkeztek, például mert nem töltötték be a tizenkilencedik életévüket, vagy mert már korábban törölték őket a nyilvántartásból, azaz van úgynevezett kék könyvük" – jegyezte meg a szlovák védelmi tárca szóvivője, hozzátéve, hogy a szaktárcánál nem okozott meglepetést a kérvényezők magas száma, mivel

az ellenzék masszív kampányt folytat azt híresztelve, hogy a kerületi hatóságok mozgósításra készülnek.

Az értesülést a védelmi tárca cáfolta, az ellenzéki pártok viszont felkapták a hírt. A közösségi médiában olyan üzenetek kezdtek el terjedni, melyek azt hirdették: "Készüljetek fel, be kell vonulnotok az Oroszország elleni háborúba! Ha a NATO csapatokat küld Ukrajnába, a szlovákok lesznek az elsők, akik meghalnak."

Robert Fico, az ellenzéki Smer elnöke is eszerint kommunikált, s ezenfelül éles kritikával illette az államfőt, a kormányfőt és a védelmi minisztert. "Ha egyszer olyan döntés születik, hogy NATO-katonákat kell küldeni Ukrajnába, Szlovákia ezt biztos feltétel nélkül megteszi, mert olyanok irányítanak, mint Čaputová, Heger és Naď. Mi ezt határozottan elutasítjuk" – fogalmazott Robert Fico. Párttársa, Ľuboš Blaha egyenesen úgy nyilatkozott, Szlovákiában kezd eluralkodni egy mozgósítással kapcsolatos félelem, mivel attól tartanak a férfiak, hogy besorozzák őket a hadseregbe.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Neurológus: ha kialakul az epilepsziás roham, akkor azt megállítani már nem lehet

Nem lehet megállítani egy epilepsziás rohamot, ugyanakkor az orvosok mellett a közvetlen környezet is sokat tehet azért, hogy ne legyen nagyobb baj. A szakemberek ilyenkor semmiképpen nem használnak defibrillátort, újraélesztéssel próbálkozni indokolatlan esetben csak további problémákat okozna – mondta az InfoRádióban Ilniczky Sándor neurológus.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.19. kedd, 18:00
Hegyi Zsolt
a MÁV Csoport vezérigazgatója
Megtört a jég: Putyinnal egyeztet Európa vezető hatalma – Mi lesz ebből?

Megtört a jég: Putyinnal egyeztet Európa vezető hatalma – Mi lesz ebből?

Pénteken telefonbeszélgetést folytatott Olaf Scholz német kancellár Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – csaknem két évvel ezelőtt volt példa hasonlóra. A kancellárt még saját koalíciós partnere is bírálta, ahogy kritikát fogalmazott meg Donald Tusk lengyel miniszterelnök is. Ugyanakkor európai szempontból Donald Trump megválasztása után akár logikus lépésként is értelmezhetünk egy ilyen kapcsolatfelvételt, ahogy ez a német kormányfő indoklásában is megjelent. De miért éppen most került sor a hívásra, mit hozhat ez Scholznak és mit Putyinnak?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×