Nem csattant ki lelkesedéstől sem Moszkva, sem Washington a hétfőn induló biztonságpolitikai tárgyalások előtt. Oroszország azt mondta, hogy nem hajol meg az amerikai nyomás alatt és nem tesz engedményeket az ukrán válság ügyében, így a tárgyalások idő előtt érhetnek véget. Washington pedig közölte: nem számít áttörésre és deeszkalációra.

Az amerikaiak azonban azután mentek bele a tárgyalásokba, hogy az oroszok több tízezer katonát sorakoztattak fel az ukrán határon és két hivatalos dokumentumban követelték a NATO további, keleti irányú kiterjesztésének leállítását, sőt a NATO erők részleges visszavonását Kelet-Európából.

Anthony Blinken amerikai külügyminiszter szerint Moszkva geopolitikai értelemben fel akarja támasztani a Szovjetuniót,

„pisztolyt szegez Ukrajna halántékához”.

„Putyin elnök egyik célja szerintem ez. Vissza akarja szerezni a befolyást az olyan országok felett, amelyek régen a Szovjetunió tagjai voltak” – mondta a CNN-nek, hozzátéve, hogy „ez elképzelhetetlen”.

Viszont hozzátette, hogy remélik, hogy „a felek megtalálják a közös nyelvet az olyan kérdésekben amelyek az oroszokat és az amerikaiakat is aggasztják.

Ezzel pedig csökkenteni lehet a feszültséget és elősegíti a biztonság megerősítését. Bármely előrelépés a kölcsönösségen alapul: ha az Egyesült Államok és Európa elébe megy egyes orosz aggodalmaknak, akkor az Orosz Föderációnak is lépnie kell – fejtegette.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes viszont azzal hűtötte le a reményeket, hogy teljességgel elképzelhető, hogy a „diplomáciai krízis egyetlen találkozó után lezárul” – ami azt jelenti, hogy borul az eredeti elképzelés, hogy Genf után Brüsszelben és Bécsben is folytatódnak a megbeszélések. És azt is, hogy Kijev és az Egyesült Államok szerint fennmaradt a veszélye az Ukrajnát fenyegető orosz inváziónak.

„Természetesen nem teszünk engedményeket nyomás alatt”

– mondta Rjabkov, aki a tárgyalásokat vezeti majd. Oroszország tagadja, hogy le akarná rohanni Ukrajnát és azt mondja: a NATO és Ukrajna provokatív viselkedésére válaszol.

Tovább komplikálja a helyzetet, hogy Oroszország az általa vezetett katonai szövetség részeként csapatokat küldött Kazahsztánba – Tokajev kazah elnök kérésére, ott kirobbant lázongások utáni helyzet stabilizálására. Az oroszokat feldühítette, hogy Blinken a vezénylés kapcsán megjegyezte:

„ha egyszer az oroszok a házadban vannak, nagyon nehéz rávenni őket a távozásra”.

Közben a New York Times arról írt: ha az orosz erők megtámadnák Ukrajnát, akkor az azt követő amerikai szankciók megtiltanák bármely amerikai technológiára épülő elektronikai cikk – telefonok, számítógépek, sőt, akár mosogatógépek – oroszországi exportját. A felek tehát maximálisan kemény tárgyalópozícióval ülnek le az asztalhoz.