Leáldozik a "véget nem érő háborúknak" és megkezdődik "a véget nem érő diplomácia" korszaka – többek között erről beszélt az ENSZ közgyűlése előtt Joe Biden amerikai elnök. Biden afganisztáni csapatkivonását – a Donald Trump által beindított folyamat kritikátlan végigvitelét – több oldalról is bírálálták, mivel elvezetett a fundamentalista tálibok újbóli hatalomra kerüléséhez és ahhoz, hogy semmivé foszlott az Afganisztánban 20 év alatt elért törékeny fejlődés - magukra maradtak azok az emberek, akik nagyobb szabadsághoz szoktak a nyugati megszállás évei alatt.

Biden úgy csomagolta ezt be, hogy a távozás fordulópont volt: "Az Egyesült Államok 20 év óta először nem áll háborúban. Új lapot nyitottunk" – mondta. "Országunk páratlan ereje, energiája és erőforrásai most arra összpontosulnak, ami előttünk, nem pedig arra, ami mögöttünk áll" – fejtegette és azt ígérte, hogy az új korszakban a fejlesztési segélyek és nem a fegyverek dominálnak majd. Közölte, hogy az amerikai katonai erő nem mindenre válasz, például nem segít a Covid-19 ellen.

Hangsúlyozta viszont, hogy Amerika továbbra is megvédi magát és szövetségeseit, és fellép a terror ellen is, de sokkal óvatosabb lesz az erő alkalmazásával, hogy elkerülje az olyan elhúzódó háborúkat, mint amilyen Afganisztán és Irak voltak.

A menetrend módosítása miatt Hszi Csin-ping kínai elnök – akire Donald Trump és immár Biden is jobban fokuszál, mint európai szövetségeseire – néhány órával később válaszolt az ENSZ előtt. Kínát az elmúlt hetekben feldühítette az az amerikai-ausztrál-brit szövetségi szerződés, amelynek részeként atom-tengeralattjárókkal szerelik fel az ausztrál flottát. Egy kínai lap felvetette, hogy ezzel nukleáris csapás célpontja lehet Ausztrália, „mivel az atom-tengeralattjárók célja, hogy atomtölteteket hordozzanak, bárhogy ígérgetik, hogy nem ez lesz a helyzet”.

"Az egyik ország sikere nem kell, hogy egy másik ország kudarcát jelentse" - mondta Hszi, aki azt állította, hogy Kína régóta a multilateralizmus híve. Sok ország szerint viszont agresszíven viselkedik az indiai határon, a Dél-Kínai-tengeren, és fenyegeti a szakadár tartományának tartott Tajvant.

Amiben Biden más volt, mint elődje, Donald Trump, az az volt, hogy nem bizalmatlanul, hanem elismerően beszélt az ENSZ-ről. Viszont az amerikai-ausztrál-brit paktumról szóló, hónapokon át titkos tárgyalások híre rossz szájízt hagyott a világ vezetőiben – köztük a szövetséges Franciaországban is –, mivel az amerikai üzletet választó ausztrálok váratlanul széttépték a francia tengeralattjárók vásárlásáról szóló szerződést.

Elemzők szerint szerint Biden afganisztáni kivonulása is a fókusz Ázsiára való áthelyezéséről szól. Igaz, az elnök közvetlenül nem ment neki Kínának, de Moszkva mellett neki is üzent: "Az Egyesült Államok határozottan versenyezni fog, és értékeinkkel és erőnkkel állunk az élre... kiállunk szövetségeseink és barátaink mellett, és ellenállunk az erősebb országok azon kísérleteinek, hogy a gyengébbek fölött uralkodjanak például a határok megváltoztatásával, erőszakkal, gazdasági kényszerítéssel (...) kizsákmányolással vagy dezinformációval". De nem törekszünk – megismétlem – nem törekszünk új hidegháborúra vagy merev blokkokra osztott világra – állította.