A pandémia felpörgette az online kereskedelmet és a Kínából származó importot. Az áruk célba juttatása viszont egyre nehezebb: az elmúlt két hónapban közel a négyszeresére emelkedtek a szállítási költségek az üres konténerek hiánya miatt.
„A Covid-19 miatt a globális ellátóláncok teljesen elakadtak. Késnek a hajók, felborult a kereslet és kínálat egyensúlya.
Az üres konténerek nem ott vannak, ahol kellene, hogy legyenek”
– magyarázta a helyzetet Michael Amri, a Seafreight FCL szállítócég globális ügyekkel foglalkozó igazgatója.
Novemberben még kétezer amerikai dollárba került Európába küldeni egy szabványos, 12 méter hosszú és 200 háztartási mosógép szállítására alkalmas konténert. Mostanra a költség már kilencezer dollárnál jár, mert a szűkössé vált forrásért versengő ügyfelek egymásra licitálnak.
A tavalyi év első felében, amikor a világjárvány első sokkja és a karanténok miatt visszaestek a szállítások, több ezer üres konténer rekedt Európában és Amerikában – írta a Financial Times (FT). Az év második felében felpörgött a gazdasági aktivitás és nyugaton megugrott az ázsiai gyártású termékek iránti kereslet. A szállítókapacitásért indult verseny pedig drámai módon megemelte az üres konténerek árát.
A helyzetet tetézi a kikötőkben kialakult zsúfoltság és az, hogy a szállítók extra pénzt számolnak fel, amiért késik konténereik kirakodása.
Európa azért is járt rosszabbul, mert inkább az Egyesült Államokba történő szállítások kapnak elsőbbséget.
Ezeken az útvonalakon a kínai kormány arra kérte a szállítókat, hogy ne emeljék az áraikat.
A brexit utáni szállítási nehézségekkel szembenéző briteknek még többet kell fizetniük, mint a többi európainak. Philip Edge, az Edge Worldwide nevű brit szállítócég főnöke azt mondta, hogy már 12 ezer dollár kértek tőle egy szabad konténerért.
A brit Háztartási Gépgyártók Szövetsége pedig közölte:
2020 eleje óta 300 százalékot emelkedtek a szállítási költségeik.
Ez azt jelenti, hogy vannak esetek, amikor többe kerül az áru szállítása, mint a profit és így a költségeket át fogják hárítani a fogyasztókra.
Egy manchesteri szabadidőtermék-kereskedő a neve elhallgatását kérve arról beszélt az FT-nek, hogy még mindig nem tud leszállítani bizonyos novemberi megrendeléseket.
„A kérdés: kifizessem-e a 12 ezer dollárt és áthárítsam-e a költséget a vásárlókra, vagy várjak és megkockáztassam, hogy kifogy a készlet?”
Közgazdászok szerint érezhető, hogy a helyzet kezdi fenyegetni a nemzetközi ellátási láncokat. Az IHS Markit piaci elemzőcég szerint az euróövezetben a szállítási késedelmek ismét elérték a tavalyi karanténidőszak legrosszabb szintjét. A felmérésben megkérdezett cégek elmondták, hogy kezdenek kifogyni a raktárkészleteik. A szállítócégek most abban reménykednek, hogy a kínai újév idején hagyományosan lassuló ázsiai termelés lehetőséget ad a kikötői zsúfoltság enyhítésére és az árak ideiglenes csökkenésére.
Peter Sand, a Bimco nevű nemzetközi hajószállítási szervezet közgazdásza szerint viszont az idén még tartós maradhat a konténerhiány. A szállítókra nehezedő nyomás akkor enyhülhet, amikor a karanténok feloldásával az emberek az árucikkek mellett ismét többet kezdenek költeni szolgáltatásokra.
