Infostart.hu
eur:
367.83
usd:
335.37
bux:
143524.12
2026. november 18. szerda Jenő
Nyitókép: Pixabay

Háborús vésztartalékot halmozott fel a brit kormány

Óvatosan bánjanak az ígéretekkel - erre figyelmeztette a brexit előtt néhány hónappal a brit pénzügyminiszter a konzervatívok pártvezetői tisztségéért és egyben a miniszterelnöki posztért versengő két jelöltet. Boris Johnson és Jeremy Hunt ugyanis úgy ígérget, mintha szabályos parlamenti választásokon venne részt.

A brit kormány "háborús vésztartalékot", azaz extra pénzt halmozott fel arra az esetre, ha a szigetország az EU-val kötött megállapodás nélkül esne ki az unióból október végén.

Az úgynevezett „no-deal” forgatókönyv megvalósulása esetén azonnal leállna a többi 27 tagállammal folytatott szabadkereskedelem, és a Kereskedelmi Világszervezet vámszabályai lépnének életbe.

Különböző előrejelzések szerint ez ideiglenes gyógyszer- és élelmiszerellátási gondokhoz, és a kikötőkbe vezető autópályákon masszív dugókhoz vezetne.

A leköszönt May miniszterelnök utódlásáért folyó konzervatív párti versenyben mindkét jelölt pénzügyi ígéretekkel próbálja maga mellé állítani a sorsukról döntő párttagokat.

A kemény brexit híveként ismert Boris Johnson volt külügyminiszter például évi 50 ezer fontról 80 ezer fontra emelné az alacsonyabb személyi jövedelem adósáv felső határát. Azaz masszív kedvezményt adna a magasabb keresetűeknek - de ez ugyancsak masszív összegbe, 9 milliárd fontba (3,2 billió forintnak megfelelő összegbe) kerülne a brit államkasszának.

Ellenfele, Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter a vállalati adót tolná le 12,5%-ra, a hasonló ír adó szintjére. Ez a brit Pénzügyi Intézet szerint még magasabb, 13 milliárd fontos, azaz mintegy 4,7 billió forintnyi bevételkiesést jelentene a brit államkasszának. A miniszter emellett 2,5%-kal növelné a védelmi kiadásokat a következő öt évben, évente elköltve 15 milliárd fontot. És még azt is megígérte, hogy egy rendezetlen brexit esetén a brit államkassza támogatást nyújtana a brit halászoknak, farmerekhez és kisvállalatoknak.

A két politikus emellett még infrastrukturális fejlesztéseket és a közszolgáltatások javítását ígérte

és azt mondta: ha másképp nem megy, akkor az EU-val kötött válási egyezmény nélkül is kiléptetik a szigetországot az unióból.

A pénzügyminiszter, Philip Hammond ezek után figyelmeztette a jelölteket: nem maradna pénz a 27 milliárd fontos vésztartalékból az ígéreteik megvalósítására, ha Nagy-Britannia rendezetlen módon lépne ki az unióból.

’No-deal brexit esetén a vésztartalékot felélné a költségvetés, de ha szabályozott lenne a válás, akkor megmaradna a pénz és abból meg lehetne valósítani az ígéretek egy részét ” – mondta.

Címlapról ajánljuk
Kamarai elnök a szakápolók felmondásáról: tarthatatlan helyzetet teremt a jelenlegi rendszer

Kamarai elnök a szakápolók felmondásáról: tarthatatlan helyzetet teremt a jelenlegi rendszer

Egyszerre tizenhárom intenzív terápiás szakápoló mondott fel az Országos Baleseti Intézetben, vagyis a közvetlen betegellátásban dolgozók csaknem fele távozhat. Sajtóértesülések szerint az ápolók az elmaradt béremelés és más kórházakhoz képest jelentős fizetéskülönbségek miatt döntöttek így. Az InfoRádió Balogh Zoltánt, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnökét kérdezte.

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×