A brit kormány "háborús vésztartalékot", azaz extra pénzt halmozott fel arra az esetre, ha a szigetország az EU-val kötött megállapodás nélkül esne ki az unióból október végén.

Az úgynevezett „no-deal” forgatókönyv megvalósulása esetén azonnal leállna a többi 27 tagállammal folytatott szabadkereskedelem, és a Kereskedelmi Világszervezet vámszabályai lépnének életbe.

Különböző előrejelzések szerint ez ideiglenes gyógyszer- és élelmiszerellátási gondokhoz, és a kikötőkbe vezető autópályákon masszív dugókhoz vezetne.

A leköszönt May miniszterelnök utódlásáért folyó konzervatív párti versenyben mindkét jelölt pénzügyi ígéretekkel próbálja maga mellé állítani a sorsukról döntő párttagokat.

A kemény brexit híveként ismert Boris Johnson volt külügyminiszter például évi 50 ezer fontról 80 ezer fontra emelné az alacsonyabb személyi jövedelem adósáv felső határát. Azaz masszív kedvezményt adna a magasabb keresetűeknek - de ez ugyancsak masszív összegbe, 9 milliárd fontba (3,2 billió forintnak megfelelő összegbe) kerülne a brit államkasszának.

Ellenfele, Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter a vállalati adót tolná le 12,5%-ra, a hasonló ír adó szintjére. Ez a brit Pénzügyi Intézet szerint még magasabb, 13 milliárd fontos, azaz mintegy 4,7 billió forintnyi bevételkiesést jelentene a brit államkasszának. A miniszter emellett 2,5%-kal növelné a védelmi kiadásokat a következő öt évben, évente elköltve 15 milliárd fontot. És még azt is megígérte, hogy egy rendezetlen brexit esetén a brit államkassza támogatást nyújtana a brit halászoknak, farmerekhez és kisvállalatoknak.

A két politikus emellett még infrastrukturális fejlesztéseket és a közszolgáltatások javítását ígérte

és azt mondta: ha másképp nem megy, akkor az EU-val kötött válási egyezmény nélkül is kiléptetik a szigetországot az unióból.

A pénzügyminiszter, Philip Hammond ezek után figyelmeztette a jelölteket: nem maradna pénz a 27 milliárd fontos vésztartalékból az ígéreteik megvalósítására, ha Nagy-Britannia rendezetlen módon lépne ki az unióból.

’No-deal brexit esetén a vésztartalékot felélné a költségvetés, de ha szabályozott lenne a válás, akkor megmaradna a pénz és abból meg lehetne valósítani az ígéretek egy részét ” – mondta.