Az Európa és mi címmel megtartott beszélgetés elsősorban a jövő évi EP-választási részvételre ösztönözte a hallgatóságot. Szlovákiában a legutóbb a választóknak csupán 13 százaléka vett részt, ami az egyik legalacsonyabb arány volt a tagállamok között. Magyarországon a választópolgárok 30 százaléka járult az urnákhoz. Robert Hajšel, az Európai Parlament szlovákiai kapcsolattartó irodájának vezetője szerint e számok még aggasztóbbak

a fiatal választópolgárok körében: Szlovákiában 6, Magyarországon 20 százalék.

Kotlár Eszter, a magyarországi kapcsolattartó iroda vezetője arról tájékoztatta a közönséget, hogy a www.szavaznifogok.eu weboldalon több mint kétezer cikk és bejegyzés szolgál segítségül az unió működése iránt érdeklődőknek.

Schöpflin György a V4-ek hatékony érdekérvényesítését hangsúlyozta. Magyarország néppárti képviselője úgy gondolja, együttes fellépésre van szükség ahhoz, hogy a Visegrádi Négyek tagországai jobban érvényt szerezhessenek véleményüknek. „Így Franciaországhoz hasonló súlyuk lehet” – jegyezte meg a brüsszeli politikus, hozzátéve, hogy

az újonnan megválasztott Európai Parlament a mostaninál radikálisabb és euroszkeptikusabb lesz, ami akadályt gördíthet a költségvetés jóváhagyása elé is.

Schöpflin György az unió elitista jellegére is rávilágított. Kifejtette, hogy egyrészt bonyolult munka folyik a bizottságokban, amit gyakran még a képviselők sem értenek, de hozzátette azt is, hogy amit például

egy lett képviselő mond, az nem olyan érdekes, mint amit egy holland.

A konferencia megkerülhetetlen témája volt a menekültválság. Ezzel kapcsolatban Zupkó Gábor magyarországi képviseletvezető megjegyezte, hogy a migrációt meg kell előzni annak érdekében, hogy az elvándorlást fontolgatók odahaza tudjanak boldogulni. Branislav Škripek szlovák EP-képviselő ugyancsak fontosnak nevezte a migráció kérdését, de számára fontosabb, hogy lesz-e elegendő munkahely, illetve élelmiszer és ivóvíz az unió polgárai számára. „A jelenlegi kétmillió körüli migráns nem olyan sok, mint az a tízmillió, aki a második világháború után vándorolt Európa-szerte” – mondta Škripek.

A beszélgetés interaktív formában, a hallgatóság bevonásával zajlott. Kiderült:

a válaszadók zöme a migrációt jelölte meg az unió fő kihívásának, mindössze 10 százalékuk ítélte fontosnak a gazdasági jólétet és a brexitet, míg hat százalékuk a környezetvédelem és az éghajlatváltozás problémáját tartja a legnagyobb megoldandó feladatnak.