Az eredeti, 1957-es Római Egyezmény alapján jött létre a közös európai atomügynökség, az Euratom. Vitatott, hogy ez a szervezet milyen mértékben kötődik az Európai Unióhoz. Egyes jogászok szerint szerves része annak, mások szerint nem.

Angliában immár kormánypárti, konzervatív képviselők is ráébredtek arra, hogy ha kemény Brexit jön létre, akkor ez érintheti az ország Euratom-tagságát is.  Tehát Nagy-Britannia egyrészt

nem kap majd a brit rákbetegek gyógyításához szükséges radioaktív izotópokat,

másrészt valószínűleg nem vehet részt a közös európai atomkutatásokban.

A problémát sürgősen meg kell oldani.

Nagyon bonyolult jogi eljárást vonhat magával, ha a londoni kormány úgy látja, hogy az unió minden szervezetéből kilép, de az Euratomban, saját érdekét követve, mégis szeretne benne maradni.

Ez tulajdonképpen nem lehetetlen, hiszen például Svájc nem tagja az Európai Uniónak, mégis Euratom társult tagsággal bír.

Itt merül fel a második kérdés: mit fed a társult tagság? Csak azt, hogy a kültag hozzáférhet az Euratom-kutatások eredményeihez, vagy azt is, hogy kaphat onnan radioaktív izotópokat rákbetegek besugárzásához?

Nyilvánvaló, hogy jobb lenne Angliának az Euratomban benn maradni. Egyelőre úgy tűnik, hogy ez így - a Brexittől elkülönítve - nem lehetséges.

Ezt a problémát is kihasználják most a Brexit ellenzői, tetézve Theresa May miniszterelnök szaporodó gondjait. Mintha az nem lenne elég, hogy a Brexit miatt távozásukat jelentik be a Londonban letelepedett, de mindenképp uniós működési színhelyet igénylő nagy nemzetközi bankok, elbocsájtva ezernyi brit alkalmazottjukat.

A francia kormány most közölte, hogy tárt karokkal várja ezeket a pénzintézeteket, párizsi átköltözésüket minden eszközzel segíti.