Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Duda nem hátrál - mélyül az alkotmányos válság Lengyelországban

Tovább mélyült Lengyelországban az alkotmányos válság. Andzej Duda elnök ugyanis nem fogadja el az Alkotmánybíróság érvelését, amely szerint törvénysértő módon nevezte ki a testület öt tagját, sőt az utolsót épp ma iktatja be.

Hiába a nyomás, Duda nem enged - az új lengyel elnök le akarja törni az alkotmánybíróság ellenállását. A legmagasabb szintű lengyel jogi hatóság szerint az államfő jogellenesen nevezett ki öt alkotmánybírót, akik közül az ötödiket épp ma erősíti meg hivatalában.

Ugyanakkor - mint az elnöki szóvivő közölte - nem hajlandó beiktatni három olyan alkotmánybírót, akit a testület szerint az előző kormány jogszerűen nevezett ki.

Az euroszkeptikus és konzervatív Jog és Igazságosság pártja novemberi választási győzelme után gyorsan nekilátott annak, hogy öt új alkotmánybírót juttasson be a testületbe. Ehhez viszont érvénytelenítenie kellett az előző kormány által kinevezett öt bíró mandátumát, pedig három esetében nem volt vita arról, hogy törvényesen kerültek az Alkotmánybíróságba.

Ezt úgy sikerült elérni, hogy a parlament döntött a bírák sorsáról, holott a törvényhozásnak nincs joga bírókat elmozdítani, vagy még az Alkotmánybíróság véleménye előtt dönteni arról, hogy egyes törvények jogszerűek-e vagy sem.

Mivel Lengyelországban - az érdekes módon doktorátussal rendelkező jogász -Andzej Duda elnök a kormány szövetségese, a harmadik hatalmi pillér, az Alkotmánybíróság irányítása döntő fontosságúvá vált. A testület feletti befolyás azt jelentené, hogy kormánytöbbség akadály nélkül tudná átvinni saját törvényeit.

A kormány bírálói által létrehozott "Figyelünk benneteket" mozgalom szerint a lépések "példanélküliek Lengyelország történetében és "alkotmányos alapjainál ássák alá a demokráciát" .

A kormánypárt azzal érvel, hogy vissza akarja szorítani a szegénységet és fel akar lépni nagyvállalatok és a külföldi tulajdonú bankok ellen. A varsói kormány emellett a szénbányák és a szénerőművel támogatásával szembemegy az Európai Unió emissziócsökkentési terveivel.

Tudósítók megjegyzik - bár sokan bírálják az új kormányt, a törvényesség aláásása már a korábbi kormányok alatt megindult. A korábbi Polgári Platform például költségvetés korrigálására államosított a magánnyugdíjpénztárak vagyonából 51 milliárd dollárt. Emellett sikeres magáncégeket vásároltak fel az állami közműszolgáltatók.

Bár a lengyelek érzik, hogy a most küszöbönálló változások veszélyeztethetik a jogállamot, mégsem esett vissza a kormánypárt támogatottsága.

A Jog és Igazságosság párt például azt 100 eurós családi pótlékot ígért a családoknak második és harmadik gyerekek után. A független Alkotmánybíróság például kifogásolhatná a lépést, mert az EU által engedélyezett 3 százalék fölé tolná a költségvetési hiányt. A kormány emellett növelni kívánja a személyi jövedelemadó adómentes sávját, le akarja engedni a nyugdíjkorhatárt, támogatást ígért a szénbányáknak és növelné a katonai kiadásokat is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×