John Kerry hangsúlyozta, hogy Kuba sorsát maguknak a kubaiaknak kell meghatározniuk, de rámutatott, hogy az Egyesült Államok határozottan fel fog lépni az emberi jogok védelmében. Rámutatott: az amerikai kormány szerint Kuba érdekeit a valódi demokrácia szolgálja.

Amikor 1961-ben az amerikaiak bezárták havannai nagykövetségüket, három tengerészgyalogos engedte le és hajtogatta össze a csillagos-sávos zászlót.

Most ez a három - immár idős - veterán vonja fel ismét a lobogót, ami új fejezetet nyit az Egyesült Államok és Kuba viszonyában.

A két ország viszonylag rövid idő alatt jutott el odáig, hogy normalizálja a hidegháború idején elmérgesedett viszonyt. Barack Obama amerikai elnök és Raúl Castro kubai vezető december közepén találkozott egymással.

A most Havannába látogató amerikai külügyminiszter ugyan találkozik kubai illetékesekkel, de nem fogadja sem Raúl, sem Fidel Castro - a Kubai Forradalom atyja, aki egészen 2006-ig állt a kommunista vezetésű ország élén.

Figyelemre méltó, hogy Kerrynek megengedték, hogy találkozzon a kubai katolikus egyház vezetőivel és ellenzékiekkel is.

A diplomáciai nyitás ellenére továbbra is komplikált marad a két ország viszonya.

Fidel Castro például csütörtökön, 89. születésnapján megjelent írásában azt taglalta, hogy Amerika "többmillió dollárral tartozik" Kubának a kereskedelmi embargó miatt.

A korlátozások egyelőre érvényben maradnak, miközben az amerikai kongresszusban sokan vannak olyanok, akik ellenzik a kubai kommunista vezetéshez való közeledést.

Az amerikaiak azzal vágnak vissza, hogy Kuba 7 milliárd dollárral tartozik neki a forradalom után lefoglalt amerikai magánvagyon miatt.

Washingtonban továbbra is bírálják Kubát a sajtószabadság és az egyéni szabadságjogok korlátozása miatt, ugyanakkor levették Kubát a terrorizmust támogató országok listájáról.