eur:
389.35
usd:
361.72
bux:
68002.24
2024. május 6. hétfő Frida, Ivett

Amerikai drónokkal bombázzák az Iszlám Államot

Hat újabb amerikai harci gépet telepítenek egy törökországi NATO-támaszpontra az Iszlám Állam elleni harcra. A bázisra vezényeltek emellett 300 fő kiszolgálószemélyzetet. Közben sajtójelentések szerint Törökországnak a kurd csoportok ellen folytatott légicsapásai 400 kurd harcost öltek meg néhány nap alatt.

Azután, hogy az elmúlt hetekben Törökország elszánta magát az Iszlám Állam elleni katonai fellépésre, azt is lehetővé tette, hogy az amerikai légierő is támadásokat indíthasson a dzsihádista mozgalom ellen a dél-törökországi Incirlik légi-támaszpontról.

Washington már régóta kérte Ankarát, hogy engedje meg a bázis használatát.

Egyelőre drónokkal bombázzák az IÁ-t

Az amerikaiak most 6 darab F-16-os harci gépet és 300 fős kiszolgáló személyzetet dobtak át Incirlikbe. A múlt héten már meg is indították - egyelőre drónokkal végrehajtott - légicsapásaikat a támaszpontról az Iszlám Állam ellen.

Az Incirlikből felszálló gépek perceken belül elérhetik a dzsihádista célpontokat.

A NATO-bázis azonban így is 460 kilométerre van az önkényesen az Iszlám Állam fővárosának kikiáltott szíriai Rakkától.

2003-ban 50 harci és utántöltő gépet valamint 1400 főnyi kiszolgálószemélyzetet vontak ki Incirlikből az amerikaiak, mivel Törökország nem járult hozzá, hogy területét felhasználva támadják meg Irakot.

Közel 400 kurdot ölt meg a török légierő

Miközben Törökország az elmúlt hetekben bombázni kezdte az Iszlám Államot, támadásokat indított az általa terroristának tartott Kurd Munkáspárt, a PKK nevű fegyveres szervezet ellen Irakban és Szíriában.

A PKK az erőszak fellángolása óta legkevesebb 20 török rendőrt és katonát ölt meg.

Az Anatólia hivatalos török hírügynökség azt állította, hogy közel 400 PKK-harcost öltek meg. Erdogan török elnök, - feladva a korábbi békülékenyebb hangnemet - azt mondta: a PKK Törökország területi egységét fenyegeti és nem lehet vele békét kötni.

A belpolitika a kurd feszültség oka?

A török elnök egyrészt attól tart, hogy ha Szíriában és Irakban megerősödnek a kurdok, akkor a törökországi kurd kisebbség is hangosabban követel majd magának további jogokat.

Kommentátorok szerint ugyanakkor a közelmúltbeli választási kudarc is közrejátszhat a kurd-ellenes kampányban. Az AK kormánypárt elveszítette abszolút többségét egy liberális-baloldali kurd párt előretörése miatt.

Ha az AK most nem tud kormányt alakítani, akkor újabb választásokat tarthatnak, melyeken Erdogan reményei szerint pártja visszaszerezné abszolút többségét - szólnak az értékelések.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×