A bandák egymás közt adják-veszik a kizsákmányolt kelet-európaiakat, jelet tetoválnak rájuk, és megfélemlítéssel kényszerítik őket prostitúcióra, koldulásra, tolvajlásra, kábítószer árusításra. Az összeszedett pénz nagyobb részét elveszik tőlük.

A bűnözők internet hirdetés útján toborozzák áldozataikat, munkahelyet, havi fizetést ígérnek nekik. Legjobb esetben isten háta mögötti farmokra, kemény fizikai munkára viszik őket, ott nyomorúságos körülmények között tömegszálláson laknak, és még annak a bérét is levonják tőlük.

Másokat autómosodákhoz közvetítenek ki, ezek a fiatalok - főleg koszovóiak, de erdélyiek is vannak közöttük - télen szabad ég alatt mossák a kocsikat, és szerény fizetésük egy részét le kell adniuk a közvetítőnek.

A legtöbb utcai kéregetőt Szlovákiából hozzák Angliába, főleg romákat. Egy litván csoport tagjait arra kényszerítették, hogy adják ki magukat jótékonysági önkéntesnek, házról házra járva gyűjtsék a használt ruhát, úgymond "jótékony célra." Szervezőjük, egy korábban Angliába érkezett litván asszony, a ruhákat eladta. Ezért végül háromévi börtönre ítélte a bíróság.

Angliai romák hajléktalanná züllött alkoholista vagy kábítószerfüggő kelet-európaiakat csicskáztatnak. A rabszolga-kereskedők immár exportálják a kiszolgáltatottakat, Svédországba és Norvégiába viszik őket aszfaltozó munkára.

A bandák közötti emberkereskedelemben hetvenötezer forintnak megfelelő összeg egy-egy beutaztatott kelet-európai utcalány vagy kéregető ára.