Amerika nemsokára a világ legnagyobb olajkitermelője lehet - ezt nem más állítja, mint a párizsi székhelyű Nemzetközi Energiaügynökség. A szervezet szakértői szerint az USA az úgynevezett "nem hagyományos" források kiaknázásával válhat éveken belül teljesen önellátóvá.

A tengerentúlon már most is gőzerővel folyik az úgynevezett palagázmezők kiaknázása. Egy újfajta technológiával, víz, homok és vegyi anyagok befecskendezésével, valamint robbantásokkal szabadítják ki a kőzetrétegek közé szorult földgázt. A palagáz mellett így kőolajat is ki tudnak nyerni - jegyzi meg a Nemzetközi Energiaügynökség, azt jósolva, hogy Amerika 4-6 éven belül a világ legnagyobb olajkitermelője lesz.

Mindez azt is jelenti, hogy az Egyesült Államok nem függ majd a szaúdi és közel-keleti kőolajtól, és nem kell költséges külföldi katonai akciókkal biztosítania ellátását. Az amerikai kereslet kiesését Ázsia, főleg Kína igényei ellensúlyozhatják - jegyzi meg a Nemzetközi Energiaügynökség.

Azok, akik azonban a "világ csendőrének" tartják Amerikát, nem biztos, hogy fellélegezhetnek. Az olcsó hazai energia a környezetvédők szerint azt jelentheti, hogy lekerül a napirendről a globális felmelegedés elleni harc. Emellett az amerikai gyártók olcsóbban tudnak majd termelni és komoly konkurenciát jelenthetnek másoknak.

Az Egyesült Államokban a földgáz ára már most ötöde az európai árnak. Az energiahordozót azonban nehéz exportálni, így a külföld nem profitálhat a gázboomból.

Európában a nagyrészben szénenergiára hagyatkozó Lengyelország - amerikai cégek segítségével - aktívan foglalkozik a palagázmezők kutatásával. Mindeközben Franciaországban a kitermelés környezeti hatásai miatt határozott tiltakozások indultak a palagáz kiaknázása ellen és a párizsi kormány ennek nem is állt ellent.

A Nemzetközi Energiaügynökség azt is jósolja: annak ellenére, hogy az amerikaiak jól járhatnak, másoknak mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk. 2035-ig 14 százalékkal növekszik majd az olaj iránti kereslet - főleg Ázsia miatt -, ami átlagban 125 dollárra drágíthatja az olaj hordónkénti árát. Emiatt a fejlett világban csökkenő igények ellenére tovább nő majd a fogyasztás és az OPEC-államok részesedése a mostani 42-ről 50 százalékra ugrik majd 2025-re.