Az első harminc óriás szélkerék felszerelése megkezdődött az Ír-tengeren, Cumbria partjainál. A tengerfenéken rögzített, száz méter magas tornyok tetején hatvan méter hosszúságú légcsavarok forognak. Mármint akkor, ha fúj a szél. Ez általában igen szeles tengerszakasz, tehát a szélenergiával nem lesz baj. Kérdés, bírják-e a terhelést a svéd és német cégek által közösen gyártott tornyok?

Mindegyik öt megawatt elektromosságot termel, kétszer annyit mint az eddigi modellek. Szakértők szerint a szélerőművek gazdaságos működtetése a méretek növelésével arányos.

Az első tengeri szélkeréktelep építési költsége 500 millió font, azaz körülbelül 150 milliárd forint. Megéri? Jó széljárás mellett százötven megawattot termelhet a telep, míg egy hagyományos, szénnel vagy gázzal fűtött erőmű ezer megawattot állít elő. A szélenergiából nyert villanyáram egyelőre az atomerőművek áramtermelésénél is drágább.

A brit kormány a szélkerék-technológia rohamos fejlődésében bízik, és tíz év alatt több ezer tengeri széltorony telepítését tervezi. 2020-ra 18 ezer megawatt villanyáram kinyerését szeretné így elérni, ami a brit szükségletnek körülbelül egynegyede.

A terv megvalósítása mellett szól, hogy a turbinaépítés munkát ad a legnagyobb észak-ír hajógyár több ezer munkásának, a szélenergia-hasznosítás segít a melegházhatás csökkentésében, továbbá külső tényezőktől függetlenebbé teszi Nagy-Britannia energiaellátását. A problémát a megépítés magas költsége okozza.

A működtetők számára nyújtandó állami szubvenció nem nyújt kellő fedezetet, tehát a fogyasztókra hárítják a költségfedezet jelentős részét. A villany ismét drágulni fog.