Az Oszama bin Ladennel végző több tucat amerikai kommandós a drámai végjáték után még nem örülhetett a sikernek. Volt még egy fontos feladatuk: kijutni Pakisztánból, mielőtt a helyi légierő, vagy a hadsereg esetleg lecsapna rájuk.

Az, hogy Barack Obama és stábja nem informálta előre Iszlámábádot a készülő bevetésről, sokat elárul a terror elleni harcban szövetségesnek tartott Pakisztán és az Egyesült Államok közötti bizalomhiányról. Az amerikaiak korábban eljátszottak az ötlettel, hogy közös művelet keretében fogják el, vagy ölik meg bin Ladent, de végül letettek erről, mert nem biztosak abban, hogy a pakisztáni titkosszolgálat nem játszik-e egyszerre mindkét csapatban.

Obama most óvatosan egyensúlyozva próbálja megtartani Pakisztán támogatását: méltatta a korábban kapott segítséget. Az amerikai elnök tudatában van annak, hogy bár a pakisztáni kormány támogatja, a helyi közvélemény ellenséges az Egyesült Államokkal szemben, és sokan sajnálják bin Ladent.

Amerika megítélésére nagyban kihatottak a CIA civil áldozatokat is követelő robot-repülőgépes támadások és az, hogy januárban egy CIA-alkalmazott vitatott körülmények között agyonlőtt két embert. Egyes elemzők szerint a bin Laden elleni akció időzítését befolyásolhatta, hogy az ő szabadon engedésére vártak.

Az amerikai elnök így a bírálatokat a Kongresszus szabadabban beszélő tagjainak engedte át. "A pakisztáni hadsereg és hírszerzés sok magyarázattal tartozik" - mondta nyersen Carl Levin, a Fegyveres Erők Bizottságának elnöke.

Mike Mullen tengernagy, az amerikai vezérkari főnökök tanácsának elnöke áprilisban azzal vádolta meg a pakisztáni titkosszolgálatot, az ISI-t, hogy kapcsolatokat tart fenn az afganisztáni tálibokkal. Bin Laden megölése ismét felszínre hozhatja az ellentéteket a térségben.

India, amelyet a mumbai szállodai vérengzés után feldühített, hogy a támadás pakisztáni területről indult, sietett hangsúlyozni, mennyire aggódik, hogy az al-Kaida főnök éveken keresztül élhetett kényelemben, a szomszédos országban.

Afganisztán is régóta gyanakvóan tekint Pakisztánra, amelynek befolyása a tálibok bukása után csökkent az országban. Hamid Karzai elnök korábban többször is megvádolta szomszédját azzal, hogy kettős játékot játszik, és támogatja a tálibokat.

A térséggel foglalkozó elemzők szerint bonyolítja a helyzetet a pakisztáni belpolitika. "Pakisztán nem egységes állam. A kormány különböző részei az igazság különböző részeihez férnek hozzá" - fogalmazott Ashley Tellis, a Carnegie Békeintézet regionális elemzője, utalva arra, hogy a civil vezetés mellett gyakorlatilag a hadsereg is a kormány része, míg mások szerint civil díszletek mögött a sokszínű országot gyakorlatilag egyben tartó hadsereg kormányoz.