Az egyenruhások azt vetik a bíróságok, de különösen a nehéz terepnek számító Bobigny-i testület szemére, hogy a bűnözőket rendre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélik, a most először hibázó rendőröket azonban rögtön el akarja zárni. Az elítéltek ügyvédei azonnal jelezték, hogy fellebbezést nyújtanak be.

A hét rendőr bűne valójában az, hogy bosszút akartak állni egy autóson, aki nem állt meg a felszólításukra, és akit emiatt üldözőbe vettek. A szeptemberi hajszában egy rendőrautó véletlenül elütötte az akcióban részt vevő egyik rendőrt.

A járőrök akkor azt írták a jegyzőkönyvbe, hogy a sérültet az üldözött gépkocsi gázolta el, és hivatalos személy elleni támadás miatt eljárást indítottak ellene.

A tárgyaláson aztán kiderült az igazság, és a bíróság az esetet különösen súlyosnak ítélte meg, hangsúlyozva, ha nem derül ki, hogy összebeszéltek a rendőrök, úgy a megvádolt autóst akár életfogytiglani börtönbüntetésre is elítélhették volna.

A testület, tekintettel az ügy súlyosságára, a hamis jegyzőkönyvet készítő rendőröket hat hónaptól egy évig terjedő, letöltendő börtönbüntetésre ítélte.

A meglepett és dühös rendőröket a belügyminiszter azonnal védelmébe vette, mondván, az ítélet túlzó. Az igazságügyi miniszter azonban a bírákat védte, arra kérve kollégáját, hogy hagyja őket dolgozni.

A vitának maga François Fillon miniszterelnök igyekezett véget vetni, hangsúlyozva, hogy elfogadhatatlan, amit a hét rendőr művelt, majd azt mondta, a rendőrbecsület kifogástalan viselkedést követel.

A francia rendőrök mind gyakrabban bírálják az igazságszolgáltatás munkáját. Úgy vélik, hogy a nehéz munkával lefülelt bűnözőket túlzott engedékenységből vagy egyszerűen tévedésből rendre szabadlábra helyezik.

A legfrissebb rendőrbosszantó eset december elején történt: akkor három kábítószer-kereskedőt azért engedtek el, mert a tárgyaláson kiderült, hogy a bíróság eljárási hibát követett el. A két testület viszonyának az sem tett jót, hogy nemrég egy vizsgálóbíró azt mondta, a francia rendőrségi módszerek a Gestapoéra hasonlítanak.