Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 12. vasárnap Dalma, Izabella

A britek csaknem fele hisz az idegenekben

A fennállása 350. évfordulóját ünneplő brit Tudományos Akadémia, a Royal Society tudóscsoportja tizenkét pontból álló előrejelzést dolgozott ki arról, hogy melyek a XXI. század legnagyobb kutatási kihívásai. Elsőnek említik a Földön kívüli élet felkutatásának feladatát.

A hírt kommentálva a The Daily Telegraph tudományos rovatában Tom Chivers rámutat, hogy tere mindenesetre van e kutatásnak, hiszen a Tejútrendszerben százmilliárd égitest van, és a világűrben százmilliárd csillagrendszer, azaz galaxis létezik.

A csillagászok immár mintegy ötszáz bolygóról tudnak, és megállapították, hogy víz van a Marson, valamint a Jupiter és a Szaturnusz egy-egy holdján, az Európán és az Enceladuson. Talán ezeken lehet először élet után kutatni. Persze az sem kizárt, hogy valamelyik más bolygón esetleg nem kell víz az élethez.

Jön-e valamikor életjel a világűrből? Tegyük fel, hogy jön. Akarunk-e találkozni űrlényekkel? Nem feltétlenül. Nem biztos, hogy ez veszélytelen lenne számunkra. Martin Dominik, a skóciai St Andrews Egyetem professzora és John Zarnecki akadémikus megjegyzi, hogy még az idegen mikrobák megjelenése is veszélyt rejthet magában.

De a földön kívüli élet jelei után kutatni kell, mert ezzel deríthetjük fel, hogy honnan jöttünk, s talán azt is, hogy mi lesz a sorsunk. A britek 44 százaléka hisz abban, hogy hozzánk hasonló értelmes lények léteznek valamelyik bolygón. Úgy látszik, a hollywoodi stúdiók nem hiába készítik a tudományos-fantasztikus filmeket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A magyar növekedés új képlete – mi határozza meg Magyarország növekedési pályáját a következő években?

A magyar növekedés új képlete – mi határozza meg Magyarország növekedési pályáját a következő években?

Egy magyar vállalat ma gyakran nem azért nem tud szintet lépni, mert nincs megrendelése, hanem mert nincs elég jól képzett szakembere, drága az energia, és a legértékesebb tapasztalt dolgozói túl korán esnek ki a munkából. Közben a német autóipar, a nearshoring és a Balkán felértékelődése új lehetőségeket nyit. Magyarország növekedési pályája a következő évtizedben attól függ, hogyan tud maj élni ezekkel.
Tisza-kormány: Magyar Péter megszólalt a törökországi nyaralásáról, jönnek a béremelések és új kézbe kerül a légimentés

Tisza-kormány: Magyar Péter megszólalt a törökországi nyaralásáról, jönnek a béremelések és új kézbe kerül a légimentés

Magyar Péter a törökországi nyaralását érintő sajtóhírekre reagálva azt közölte, hogy a pihenését és az utazását saját maga finanszírozta, egyúttal visszautasította azokat az állításokat is, amelyek szerint helikopterrel utazott vagy elnöki lakosztályban szállt meg. Új üzenet jelent meg a Hirado.hu nyitóoldalán, amely szerint a közmédia online hírszolgáltatásának átfogó vizsgálata zajlik, a cél pedig egy független és hiteles közmédia megteremtése. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter egy interjúban a magyar egészségügy legnagyobb problémájának a humánerőforrás-hiányt nevezte, és 20–25 százalékos béremelést, új miniszteri biztosok kinevezését, a kórházi vezetői megbízások rendezését, valamint a várólisták érdemi csökkentését helyezte kilátásba. Megkezdődtek az egyeztetések arról is, hogy az Országos Mentőszolgálat átvegye a hazai légimentés feladatait a Magyar Légimentő Nonprofit Kft.-től, miközben Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter az egyeki ipari park ügyében azt szorgalmazta, hogy egy esetleges használtgumi-feldolgozó beruházás előtt a helyiek teljes körű tájékoztatást kapjanak, és érdemben bevonják őket a település jövőjét érintő döntésekbe.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×