Barack Obama döntésével, amelynek értelmében leállítják a NASA 81 milliárd dolláros Constellation-programját, Kína kerülhet az előtérben a holdkutatásban - jegyzi meg a brit Guardian.

Peking tavaly sikeresen lebonyolította első, ember nélküli Hold-programját, 2016-ban pedig újabb űrutazásokat tervez. 2020 körül kínai űrhajósok juthatnak fel a Holdra.

India és Japán is küldött szondákat a Hold közelébe és a japán kamerák nagyfelbontású képeket rögzítettek. Kína lesz azonban az, amely a legnagyobb léptekkel halad majd előre. Idén októberben bocsátja fel várhatóan második Hold-szondáját, mely 100 kilométer magasságból fog leszállóhelyet keresni a jövőbeli missziók részére.

A kínai űrhajós program jelenleg évi kétmilliárd dollárt emészt fel, ami a tizede az amerikai NASA hasonló kiadásainak. A 2003-as első kínai űrrepülés óta azonban a program egyre bővül. 2011 és 2015 között három űrállomást akarnak felbocsátani, és ha lesz rá anyagi keret, akkor a 2020-as évek elején űrhajósokat küldenek a Holdra.

Fejlesztés alatt áll az első kínai holdjáró, amit három év múlva próbálnának ki. Kérdés, hogyan reagál majd Peking az amerikai megszorításokra. Egyfelől úgy érezheti, nincs nyomás, és nem kell sietnie, de örülhet is az amerikaiak visszavonulásának.

Michael Griffin, a NASA volt igazgatója máris bírálta Obama terveit, mert szerinte az elnök ezzel elismerte, hogy az Egyesült Államok egy ideig nem lesz meghatározó játékos az emberekkel folyó űrkutatásban. Griffin már 2007-ben azt mondta, hogy Kína hamarabb juttat fel embert a Holdra, mint ahogy Amerika vissza tudna térni oda.

Többen megjegyzik: a Holdon való jelenlét nemzetközi politikai feszültségek forrása is lehet.