Angela Merkel Brüsszelben kijelentette, Európa nem nézheti közömbösen Görögország válságát. A kancellár szerint valamennyi tagállam felelősséget kell érezzen a többiek iránt, így az Európai Uniónak támogatást kell nyújtania Athénnak a válság legyőzéséhez.

Merkel nem titkolta, hogy ez valamennyi tagország érdeke, mert ha valamely uniós államban válságosra fordul a helyzet, ezt az egész EU megérzi.

A német kancellár nem először lép fel egy válság által sújtott uniós tagállam szószólójaként - néhány évvel ezelőtt ugyanis éppen a magyar gazdaság érdekében lépett fel közvetítőként nagy összegű nyugati hitel folyósítására.

A kancellár Görögországgal kapcsolatban azonban hangsúlyozta, hogy nem szabad dramatizálni a helyzetet, mert más uniós tagoknak is vannak komoly nehézségeik. Hasonló szellemben nyilatkozott Jean Claude Juncker luxemburgi kormányfő is, aki az Európai Unió legmagasabb pénzügyi tisztségének várományosaként úgy vélte, Görögországot nem fenyegeti fizetésképtelenség.

Juncker viszont egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy szükségesnek tartaná-e uniós támogatás biztosítását Athén több mint 350 milliárd eurós államadósságának visszafizetéséhez, ha az összeg törlesztésében újabb nehézségek lépnének fel.

Az alighanem legtekintélyesebb nemzetközi független pénzügyi ellenőrző szerv, a Fitch Ratings a hét elején minősített le Görögországot, azzal érvelve, az ország Európában a legnagyobb mértékű költségvetési hiányt halmozta föl, és kérdéses, hogy Athén vissza tudja-e fizetni a kölcsönét.
Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök a csúcstalálkozós megkezdése előtt hangoztatta, hogy számít az EU erős támogatására az ország kilábalási programjához és ígéretet tett átfogó reformokra, amelyekkel megpróbálják kiküszöbölni a gazdasági gondokat.