Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Bacteria cells flowing close up image
Nyitókép: Jezperklauzen/Getty Images

Elfogynak a fegyverek a szuperbaktériumok ellen

Az antibiotikum-rezisztencia már messze nem csak a kórházak problémája: az egyre ellenállóbb baktériumok ma már a mindennapi életben is gyorsan terjednek – figyelmeztet Peter Beyer, a Global Antibiotic Research & Development Partnership (GARDP) helyettes ügyvezető igazgatója.

A szakember szerint a nemzetközi utazások, a kereskedelem és a migráció is hozzájárul ahhoz, hogy ezek a kórokozók könnyedén átlépjék az országhatárokat.

Ennek egyik legaggasztóbb példája a gonorrhoea, vagyis a tripper, amely sok esetben tünetmentesen terjed, kezeletlenül azonban súlyos szövődményeket, akár meddőséget is okozhat.

Világszerte 2020-ban mintegy 82 millió új esetet regisztráltak, miközben a betegséget okozó baktérium szinte minden korábban alkalmazott antibiotikummal szemben ellenállóvá vált.

Jelenleg gyakorlatilag egyetlen ajánlott kezelés maradt, de már olyan törzsek is megjelentek, amelyek erre is egyre kevésbé reagálnak.

A szakember – a The Guardian oldalán közölt cikkében, amit a wmn.hu szemlézett – ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a probléma nem korlátozódik a szexuális úton terjedő fertőzésekre. Számos antibiotikum-rezisztens baktérium hétköznapi érintkezéssel vagy különböző felületeken keresztül is terjedhet, és gyakran csak akkor kerül a hatóságok látókörébe, amikor már kórházi fertőzést okoz, noha a közösségekben korábban is jelen volt.

Beyer szerint továbbra is elengedhetetlen az antibiotikumok felelős alkalmazása, ám ez önmagában már nem elég. A baktériumok ugyanis gyorsabban alkalmazkodnak, mint ahogy új gyógyszerek készülnek, ráadásul a jelenlegi gyógyszerfejlesztési modell sem ösztönzi kellőképpen a közegészségügy számára legfontosabb antibiotikumok fejlesztését. Becslések szerint az antibiotikum-rezisztenciához évente közel ötmillió haláleset köthető, és ez a szám 2050-re akár 70 százalékkal is emelkedhet.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

A világon több olyan hálózat működik, amelyek szinte láthatatlanul szolgálják az emberiséget. A létezésüket teljesen természetesnek vesszük, miközben nem feltétlenül tudjuk, hogy milyen óriási infrastuktúra működteti ezeket a háttérben. A műholdas navigáció a hidegháborús nukleáris elrettentésből nőtt ki, mára azonban a modern civilizáció egyik legfontosabb alapinfrastruktúrájává vált. Négy globális rendszer létezik – az amerikai GPS, az orosz GLONASS, az európai Galileo és a kínai BeiDou –, amelyek mind állami finanszírozásban működnek, alapszolgáltatásuk ingyenes közjószág. Az ezekre épülő iparágak piaca 2023-ban mintegy 260 milliárd eurót tett ki, és 2033-ra akár 580 milliárd euróra nőhet. A rendszerek jelentősége messze túlmutat a navigáción: a logisztikától a precíziós mezőgazdaságon át a pénzügyi időszinkronizációig a gazdaság szinte minden szegmensét átszövik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×