Az intézmény közleménye szerint az űrhajósoknak a hosszú küldetések során folyamatosan új helyzetekhez kell alkalmazkodniuk, és a sikerben kulcsszerepet játszhat, hogy milyen gyorsan tudnak új dolgokat tanulni és döntéseket hozni. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy a földitől eltérő környezet hogyan befolyásolja az asszociációs tanulást - két különböző inger vagy esemény összekapcsolását -, hiszen ha rontja ezt a képességet, akkor ez közvetlenül kihathat a biztonságra és a teljesítményre.

A Nemzetközi Űrállomáson dolgozó űrhajósok bevonásával indított vizsgálat célja az, hogy kiderítsék, miként hat az egészséges ember kognitív teljesítményére egy érzékszerv - a súlytalanság állapotában az egyensúlyérző szerv - teljes kiesése. A világűrben és földi körülmények között is teszteket végeztek a vizsgálatokban részt vevő űrhajósokkal. A tanulási tesztek során először normál irányú összetett vizuális ingereket, majd nem szokványos irányban bemutatott összetett stimulusokat, legvégül egyszerűsített vizuális ingereket alkalmaztak a kutatók.

Nagy Attila, az SZTE élettani intézetének docense által irányított projekt során földi körülmények között ötven önkéntessel is kipróbálták a teszteket az asztronauták a felbocsátás előtt, majd az űrállomáson, végül a visszatérést követően ismét hét-hét alkalommal végezték el.

Az adatok feldolgozását szeptemberben kezdték el, várhatóan az év végére lesznek meg a részletes eredmények, jövőre pedig egy, vagy akár több publikáció is megjelenhet a kutatásról. Amennyiben a súlytalanság nincs hatással az asszociatív tanulási képességekre, akkor hosszabb távú űrutazás során is hatékonyan lehet alkalmazni. Ha jelentősebb funkcióvesztés történik, akkor pedig lehetőség nyílik egy olyan stratégia kialakításához, amely már az űrhajósok felkészítése során bevethető. Az SZTE szakembereinek munkája így hozzájárulhat olyan tréningek, módszerek és akár gyógyszeres vagy táplálkozási beavatkozások kidolgozásához, amelyek segítik az űrhajósokat abban, hogy kognitív képességeik az űrben is megmaradjanak.