Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
Nyitókép: Unsplash

Kiderült, mit kell tenni, hogy megérjük a 100 éves kort, és nem is nehéz

A megoldás egyik kulcsa: kevesebb stressz, és nem kell mások véleményével annyit törődni...

Azok, akik száz évig élnek, nem egyszerűen hosszabb ideig, hanem másképp élnek. Új kutatások szerint ezek az emberek nem túlélik a betegségeket, hanem elkerülik őket, és az is kiderült, hogy hogyan – írja az Index a GeroScience folyóiratban megjelent tanulmány alapján.

Azok, akik 100 évnél tovább élnek, sok természetes gyógymódot használnak, bio ételeket esznek, és ami a legjelentősebb, csökkentették az őket érő stresszt – derült ki.

Egy kutatás olyan 60 év feletti embereket vizsgált, akik 1912 és 1922 között születtek. A kutatók 1972 és 2022 között figyelték őket, és megvizsgálták, hogy mennyire gyakori a stroke, szívinfarktus vagy különféle daganatos megbetegedések következtében az elhalálozás. A The Lancet folyóiratban pedig 2025 augusztusában jelent meg egy másik tanulmány. Ugyanazok a tudósok vizsgálták, hogy kezelik egészségügyi állapotukat a százéves kort megérők.

Az 1920 és 1922 között születettek állapotát kutatták, és megállapították, hogy akik megérték ezt a kort, azok kevesebbszer voltak betegek. A leggyakrabban szív- és érrendszeri, valamint rákos megbetegedéssel kezelték őket, de szorongásos zavarok és demencia ritkán jelentkezett náluk.

Macie P. Smith dél-karolinai gerontológus szerint teljesen érthető, hogy azok az emberek, akik elkerülik a súlyos betegségeket, mint a stroke, azok megérik a száz év feletti életkort.

Mik a fő különbségek?

  • Nem érintkeztek annyit káros elemekkel, mint a sugárzás, adalékanyagok, tartósítószerek és az élelmiszerekben jelenlévő mesterséges színezékek,
  • inkább természetes gyógymódra és bioélelmiszerekre támaszkodtak, nem gyógyszerekre,
  • kevesebb stressz érte őket hosszú életük alatt,
  • képesek voltak a saját dolgukkal foglalkozni, miközben csökkentették a stresszszintjüket.

„Amikor mások dolgával foglalkozol, átveszed mások problémáit, ezáltal növeled a stressz szintjét. Ezt helyettes traumának nevezik”

− magyarázta Smith. Hozzátette, hogy akik tovább élnek, azok általában „szabadabb szelleműek”, nem foglalkoznak bizonyos korlátozásokkal, máshogy kezelik a mindennapi élet nyűgét.

A fiatalabb korban meghozott döntéseink meghatározzák, miként fogunk élni idősebb korunkban. Ez pedig jelentősen csökkenti a jövőbeli szövődmények kockázatát. A szakértő szerint a táplálkozás terén az alacsony zsír- és sótartalmú étrend, a feldolgozott élelmiszerek kiküszöbölése, valamint a stressz kezelése, a családdal és barátokkal való kapcsolattartás, az aktív életmód fenntartása és a megfelelő mennyiségű alvás jelenti a hosszú élet titkát.

A százéves kor megélése tehát nem pusztán genetikai kérdés.

Címlapról ajánljuk
Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

„Kanada és Európa szövetsége fáklya lenne a demokráciák számára” – így kommentálta az észak-amerikai ország vezetője, hogy az Európai Bizottság lelkesen támogatta az ötletet: Ottawa kaphatja meg első ízben az EU „társult tag” státuszát. A tagállamok fővárosaiban azonban már jóval hűvösebben reagáltak.

Magyar Péter kiment a tüntetőkhöz, a szociális szféra dolgozói kértek azonnali béremelést – videó

Azonnali, 25 százalékos béremelésért demonstráltak a szociális ágazatban dolgozók. A kormány tisztában van az ágazat helyzetével, és tudja, még egy 25 százalékos béremelés sem jelent érdemi megoldást a szektorban – mondta Magyar Péter.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

A legfőbb ügyész megválasztása Magyarországon alapvetően két alkotmányos szereplő együttműködését igényli. A tisztség betöltésére ugyanis a rendszerváltás óta az államfő tesz személyi javaslatot, de az Országgyűlés kezében van a megválasztás lehetősége. Az eredeti elképzelés a két intézmény konszenzusára épített, ugyanakkor a politikai gyakorlat azt mutatta, hogy a köztársasági elnöki jelölés vált súlytalanná a folyamatban. A Tisza nyilatkozatai, eddigi közjogi szereplőválasztáshoz való hozzáállása alapján ugyanakkor elképzelhető, hogy a harmadik magyar köztársaság történetében először az Országgyűlés szerepe szorulhat háttérbe az új ügyészi felsővezető kiválasztásánál.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. szeptember 17. 06:39
2026. szeptember 16. 10:34
×
×