Infostart.hu
eur:
385.27
usd:
331.68
bux:
121730.22
2026. január 16. péntek Gusztáv
Isolation Quarantine Coronavirus Covid 19
Nyitókép: Xesai/Getty Images

Nincs még vége: újabb sokkoló felfedezést tettek a koronavírusról

A Covid-19 miatt kórházi kezelésre szorult betegeknél akár még 30 hónappal később is jelentősen nagyobb volt a kockázata további súlyos egészségügyi problémáknak – állapították meg francia kutatók az Infectious Diseases című folyóiratban publikált tanulmányukban.

Sarah Tubiana, a Párizsi Egyetem tudósa és szerzőtársai csaknem 64 ezer, kórházban kezelt Covid-19 páciens és mintegy 320 ezer főből álló kontrollcsoport bevonásával végezték a kutatást.

A Covid-19 miatt egy ideig kórházban kezeltek esetében már beszámoltak arról, hogy a kórházból való elbocsátás után megnövekedett a halálozás kockázata, és annak is megnőtt a kockázata, hogy szervi megbetegedések miatt újabb kórházi kezelésekre szorulnak. „Ennek a kockázatnak az időtartama azonban korábban nem volt ismert” – írták a tanulmányban.

A kutatók a francia egészségügyi adatbázis segítségével a 2020. január 1. és 2020. augusztus 30. között Covid-19 miatt kórházba került pácienseket legtovább 30 hónapon át követték nyomon, és állapotukat összevetették a lakosságból azonos epidemiológiai jellemzőkkel rendelkező kontrollszemélyekkel, akiket ebben az időszakban nem kezeltek kórházban Covid-19 miatt.

A kórházi csoport átlagéletkora 65 év volt.

„A Covid-19 miatt kórházba került betegeknél a kórházból való elbocsátást követő 30 hónapig fokozott volt a halálozás vagy a kórházi kezelés kockázata különböző szervi rendellenességek miatt,

ami a betegség több szervet érintő következményeit tükrözi” – állapították meg a tanulmányban.

A kutatásban először a hat hónapon belüli halálozások, és súlyos megbetegedések terén mutatkozó különbségeket hasonlították össze. A kórházban kezelt csoportban 100 ezer személyévre vetítve 5 218 halálesetet találtak. A kontrollcsoportban 100 000 személyévre vetítve 4 013 haláleset történt. Tehát a Covid-19 miatt kórházba kerültek körében a vizsgált időszakban a halálozás 30 százalékkal magasabb volt.

A Covid-19 miatt kórházban kezelt betegek esetében hazabocsátásuk után 22 százalékkal magasabb volt az akut szív- és érrendszeri betegség miatti kórházba kerülés kockázata. A mentális betegség kockázata 41 százalékkal volt magasabb, és a neurológiai betegségek miatti kórházi kezelés 50 százalékkal volt gyakoribb a kontrollcsoporthoz képest. A légzőszervi betegségek miatt több mint kétszer annyian kerültek ismét kórházba a korábbi Covid-19 betegek közül, mint a kontrollcsoportból.

A megemelkedett kockázatszint az első 6 hónap után minden kimenetel esetében erősen csökkent, de

a neurológiai, légzőszervi rendellenességek, krónikus veseelégtelenség és cukorbetegség esetében 30 hónapig jelentős maradt.

A tanulmány szerzői hangsúlyozták: további vizsgálatokra van szükség annak megállapítására, hogy mi az oka a súlyos SARS-CoV-2 fertőzéseket követően hosszan fennálló egészségügyi kockázatoknak. Hozzáfűzték, hogy az érintettek számára folyamatos és hosszú távú utógondozást kell biztosítani.

Címlapról ajánljuk
Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdett a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben a fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról: az ukrán tónus „bicskanyitogató”, Brüsszel pedig „kitapos és kiprésel mindenkiből minden pénzt”, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció – mondta.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×